Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Két Háború Között
így írt erről Rákóczinak: „Az mi németünk megvévén csalárdsággal az sáncot azt tudja: Esztergom is úgy lesz az övé: nem adja az Isten! Én megyek Pozsonynak, Ausztriának etc., úgy hiszem visszajön a német uram az lármára!” A pozsonyiak azonban nem várták be a kurucokat, hanem előre lefizettek 4500 forintot, s ezzel eltérítették a várostól Forgáchot. Október 28-án ért Starhemberg Esztergom alá. A síkról és a Szt.Tamás-hegyről 11 ágyúval, 6 mozsárral kezdi lövetni a várat. A védők erőteljesen viszonozzák a tüzet, sőt sikeres kitöréseket is végrehajtanak. Közben a németek táborát portyázó kurucok csipkedik. A bényi kuruc táborba Eszterházy erősítéseket várt, hogy utána az ostromlókra támadjon. Erre azonban már nem volt alkalma. A védők között egyenetlenség tört ki, s Bonafoux erélyes intézkedés helyett 9-én áruló módon felajánlotta a megadást. 11 -én vonultak be a császáriak a várba. Ha hihetünk a feljegyzéseknek, száznál alig több halottat és sebesültet vesztettek. Bonafoux 1700 fős őrséggel kapitulált, közülük 300 német átállt Starhemberg hadseregébe. A védelemről aligha lehetne többet, kifejezőbbet írni, mint Bercsényiné közölte azon melegében férjével: „...Esztergom oda van, az, melyet valóban csak gyalázatosán kellett a Kommendans- nak fel adni, mert benne való haidussagh nagyobb része nem akart fegyvert fogni, mellyre nézve kellett akkordára menni. Noha volt 18 száz haidu benne és élések elégh. Kuckländer harmadfél százzal hét hétig tartotta, igazán Isten látogattatta.” A bényi táborból elkeseredve írta gr. Eszterházy Antal: „Adta volna Isten, hogy Bottyán uram lett volna commendans: mert csak egyszeri bemenetelével is sok jó hasznot tett, ke- ménkedését mutatván.” Rákóczi azt írta, hogy ha magyar lett volna Esztergom parancsnoka, fejét véteti, mert nem viselkedett elég szilárdan a magyar és a német katonákkal, a várharchoz nem értő, tudatlan tisztekkel szemben.17* Ezután Esztergom vára megostromlásával nem próbálkoztak többé a kurucok. A császáriak a falakat, bástyákat úgy-ahogy kijavították. Párkányt és a várat a következő években is megközelítették a portyázó kurucok, de a vár megtámadására, amelynek 1708-tól újra Kuckländer a parancsnoka, nem vállalkoztak. A városban 173 Az 1706-os ostromra PERJÉS GÉZA: Esztergom 1706. évi ostromai és az ostromokkal kapcsolatos műveletek. HK. 1954. 2. sz. 136-184. old. (értékelései több ponton módosításra szorulnak). Alapvető adattár VILLÁNYI: Három évtized. 157-251. old. (Közli Bercsényiné idézett levelét.) Vö. BÁNKUTI IMRE: A kurucok első dunántúli hadjárata (1704. január-április). Értekezések a történeti tudományok köréből 78. Akadémiai Kiadó. Bp. 1975. KÖPECZI BÉLA-R. VÁR- KONYI ÁGNES a II. Rákóczi Ferenc című munkájukban is (Második, átdolgozott és bővített kiadás. Gondolat Kiad. Bp. 1976. 247-251. oldalon.) foglalkoznak Esztergom ostromával, a mellékelt ostromkép azonban az 1685-ös török ostromot ábrázolja! THALY KÁLMÁN: Bottyán tábornok haláláról s temető helyéről. Száz. 1867. 175. old.
