Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Másfél Évtized Háborúban

a Rácvárosnál újra támadtak, de az már az epilógus volt. 13-ról 14-re virradóra föl- szedelőzködtek, s elmentek a törökök, ami fölötti örömükben az esztergomiak minden ágyújukat kilőtték. Kjátib Cselebi így magyarázta a látványos kudarcot: Esztergomot „...ostrom alá vették azt minden oldalról ágyú- és puskaharcot kezdettek. A téli idő azonban már közeledett, s a folytonos esőzések miatt lehetetlen volt az ostromsáncokban megmaradni... Esztergom ostroma és elfoglalása nem is volt igazi szándékuk, hanem csupán erejüket és hatalmukat akarták az ellenségnek megmutatni. A hadsereg egész szívvel nem is fogott az ostromhoz, az ellenség pedig a Duna túlsó partján állította föl táborát, és Esztergommal összekötő hidat épített és ágyúkkal védelmezte azt, a megsebesült katonák helyébe erőteljes embereket küldött... a janicsárok azt mondták: »Az ostromlásnak most már csak kára van, de haszna nincs«s visszatértek...”145 Az Esztergom körüli császári tábor nagyobb része csak november 4-én vonult el Giorgio de Basta főparancsnok vezényletével.146

ESZTERGOM 1604. ÉVI OSTROMÁNAKVÁZLATA

145 ILLÉSHÁZY 55. old. CSILLAG 29. olcf. NÉMETHY Emléklapok 179. s. köv. oldalak. Török történetírók III. 175-177. old. és 348-349. old. Török történetírók III. 126-127. old. (PECSEVI) 352-357. old. (KJÁTIB CSELEBI).

146 NÉMETHY: Emléklapok... i. h.