Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Másfél Évtized Háborúban
a katonaság fizetésére 1596-ban 24 000 forint kölcsönt adott, majd áprilisban az esztergomiak és bányavárosiak fizetését előlegezte meg, a kölcsönöket a cseh-morva rendek adójából térítette meg a kincstár. 1597-ben az esztergomi naszádosok panaszkodtak arról, hogy hajóik hitványak, soknak még evezője sincs. 1598 januárjában újra a katonák nagy ínségéről panaszkodott Pálffy. A naszádosok is jelentkeztek ekkor, hogy küldjenek már végre nekik hajókat és evezőket, mert a meglevők egy része nem használható. 1599 júliusából ismerjük Esztergom tüzérségi felkészültségét: 50 mázsa puskapor, 31 mázsa ólom, 3000 puska, 600 szakállas puska. Mindamellett PálfTy további erősítéseket kért. Pálffyt a halála előtti hónapokban is katonáinak nehéz sorsa foglalkoztatta. Eörsy Péter naszádos kapitány tájékoztatta az esztergomi és gesztesi őrség szomorú állapotáról. Egy legény Eörsy előtt például kijelentette, nyilván az általános hangulatot fejezve ki: „Az anyja bestye kurva legyen, ha többé Esztergomba jön, mert itt is ehel hal meg, és oda is ehel halni megyen.” (tudniillik Gesztesre). Februárban Mátyás főherceg azt írta Pálffynak, hogy fuvarhiány miatt nem tudták ellátni az észak-dunántúli várakat és Komáromot. Az esztergomi érsek, míg a katonáknak járó pénzzel takarékoskodni akart, a hitéletre annál nagyobb gondot fordított (ez nem került pénzbe), s a királyi udvar is a katonák fizetése és élelmezése helyett a vallási kérdéseket feszegette. 1599 nyarán Mátyás főherceg abban kért tanácsot, hogyan lehetne kiűzni a protestáns prédikátorokat, s hogy nagyobb zavargás nélkül el lehetne-e távolítani ezeket a papokat. Maga Rudolf császár 1599 júliusában azt írja Pálffynak, bízik benne, hogy Esztergomban nem terjed el az „eretnekség”. Közben a vár falainak javítása folyt, a munka szükségességére Rudolf is felhívta Pálffy figyelmét 1598. március 10-én. Illésházy István szerint 1599-ben, mikor Ibrahim pasa Esztergom ostromlására gyűjtött hadat, Pálffy „Látá az várnak nagy épületien- ségét, mert semmit rajta nem építettek vala; gyorsan megtalálá a vármegyéket, és míveseket adának nekie, mindenütt... töltéssel igen megerősítteté, sőt az Szt. Tamás hegyén egy kastélt csináltata, és attul fogva az Dunáig Kákát felé 4 kastélt csináltata, mél árkokat környüle, egyiktül az másikhoz is árkokot, mely árkokból az másikban járhattak, azokra elegendő álgyúkat, tarachkot vonyata; éléssel, porral, golóbissal és egyébféle sok s mindenféle szükséggel megsegété és raká az várat is, és úgy hozzá készété az megszálláshoz, hogy Isten után az ellenségtül semmit sem fél vala benne.”143 143 Esztergom építése és a katonai akciókra lásd NÉMETHY: Emléklapok 111-167. old. RELKOVIC NÉDA: A felsőmagyarországi hét alsó bányaváros levele 1595-ben. TT 1911. 365-367. old. Idézett részek: JEDLICSKA: Adalékok 665-722. old. ILLÉSHÁZY 69-70. old.
