Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Másfél Évtized Háborúban

Ezeket a helyeket azért szállta meg, hogy az ellenség (tudniillik esetleges török felmentó' sereg), őt megelőzve, el ne foglalhassa, s a mieink táborát folytonos ágyúzásával ne támadhassa. Sőt azon a hegyen is, melyet egykor látóhegynek neveztek, most pedig a katonák Károly-hegynek hívnak; őrséget állított fel, hogy mivel onnan a Budáról jövő ellenséget látni lehetett, az őrség táborszerte figyelmeztesse erre a hadsereget, hogy azt kellő időben vissza lehessen verni.”137 Az Esztergommal szembeni Párkány azonnali megtámadását azonban Mansfeld is elmulasztotta. Ez volt ugyan az ostrom folyamán egyetlen jelentős hibája, amit csak három héttel a körülzárás után tett jóvá; de ez az idő már lehetőséget nyújtott a töröknek, hogy egyszer jelentős erősítést vigyen a falak közé, amivel Mansfeld első jól sikerült taktikai lépését - a meglépést - kiegyenlítette.

Mansfeld rendet tartott a táborban. Gablmann udvari történetíró jegyezte fel a következőket: „Bárhová vezették is a sereget, kezeik prédamentesek maradtak, a jobbágy falujában, a polgár a városban, s a pásztorok a mezőn bizton végezheték dolgokat... Láttam Komáromnál egy lovast, a ki a sövény mögül rá mosolygó cseresznyére incselkedett, meginté azonban társa: vigyázz pajtás - úgymond - ne bántsd azt a cseresznyét, mert Mansfeld a csősze mindennek, a mi Magyarországon terem. Mire a másik azt mondta: ilyen áron nem kívánom a halált (tudniillik, hogy lopásért kivégeztessék).. ,”138

Az ostromzár biztosítására, egyszersmind a felmentő had elleni védekezésre Mansfeld serege a megszállás elején aligha volt elegendő. Azonban hétről hétre újabb csapatok érkeztek, míg a törököknek nagy nehézséget okozott ütőképes felmentő sereg összegyűjtése. Az egyik legnagyobb egység, a pápa által felajánlott, megközelítőleg 8000 fős sereg érkezett meg legkésőbben, melyet Aldobrandini, a pápa sógora vezetett (az eredeti ígéret 10 000 ember volt). Májusban indultak el, s már három hete folyt az ostrom, amikor ők még csak Tirolban voltak, augusztus elején pedig a Dévénnyel szemközti Hainburgnál (csak itt vette át Aldobrandini a vezérletet), s az ostrom második hónapjában, augusztus 22-re érkeztek meg Esztergom alá. Igaz, akkor néhány nap alatt legalább annyit tettek, mint más, időben érkezett seregek.

Július 5-augusztus 13. között a harc a Víziváros elfoglalásáért, s egyszersmind a fölmentő kísérletek ellen (július 25-augusztus 4.) folyt.

137 GÖMÖRY: i. m. i.h.

138 THALLÓCZY LAJOS: GALBMAN MIKLÓS... i. m. i.h.

145