Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Másfél Évtized Háborúban

Július 5-10-e között a várost lőtték a Szt. Tamás-hegyről és a Rácvárosból, rohamok nélkül. Július 6-án hajnalban néhány tucat vakmerő zsoldos a Víziváros előtti cölöpzet lerombolását kísérelte meg, de 40 embert vesztettek és visszaűzte őket a török. Éjjel kitörtek a törökök a városhoz legközelebbi ostromműre, de ezúttal vereséget szenvedtek, ők 100 főt, Mansfeld katonái 50 főt vesztettek.

Ugyanaznap az elkészült hajóhídon az ostromló sereg egy része átment a párkányi oldalra, és attól keletre, a magaslatokon vert tábort. Sáncot emeltek, hogy onnan uralják a Dunát, 4 ágyút is állítottak ide, a vár felőli oldalra pedig nyolcat (mint később kiderült, e megoldás nem vezetett eredményre). Közben nem feledkezett meg Mansfeld a portyák kiküldéséről sem. Ezek többnyire magyar csapatok voltak, mert a könnyűlovasság volt a portyára a legalkalmasabb. Vezetőjük rendszerint Pálffy volt. Sikerült megverniük egy török felderítő csapatot, sőt a foglyoktól még arról is tudomást szereztek, hogy a törökök kilenc gályát szereltek fel, janicsárokkal, lőporral, élelemmel rakták meg, feladatuk a várba való bejutás volt. Július 9-én a várt hajók meg is jelentek, 800 janicsár szállt partra róluk és a partot védő sánc ellen rohamra indultak. A sáncvédő magyarok azonban nagy veszteségek árán (a barsi-nyitrai nemesi felkelőkből alig néhányan maradtak életben) visszaverték a támadást, a janicsároknak talán kétharmada veszett oda, a többiek a hajókon visszatértek Budára. Eközben a törökök többször kitöréssel próbálkoztak a rácvárosi ütegek felé, hogy elhallgattassák azokat, de sikert nem értek el. A múlt évi ostrom rombolásait a törökök nem tudták teljesen kijavítani, az újabb rések betöméséhez pedig nem volt elegendő emberük. Kémjelentések szerint a várban 2300 főnyi őrség volt az ostrom idején, a Vízivárosban a keresztyéneken kívül 3500 török, de közülük alig 400 fegyverforgató. Szorult helyzetükkel a törökök tisztában voltak, így egymás után indították Budára segélykérő üzeneteiket.

Az ostromlók ágyúi július 10-én egész nap a Víziváros keleti bástyáját és az attól északra húzódó városfalat lőtték, de nem nagy eredményt értek el. Annál nagyobb örömöt szerzett a Tersko vezette 3000 cseh gyalogos megérkezése.

Július 11-én indult az első roham a Víziváros ellen, s eztán felváltva ágyúztak és rohamoztak. 11-én vallonokat jelöltek ki a támadásra, akikhez megbontva a roham rendjét, magyar hajdúk is csapódtak, s részben ennek következtében eredményezett kudarcot és súlyos veszteségeket az akció. A kavarodás okozói állítólag részegek voltak, s ott is pusztultak a harcban. De a törökök sem úszták meg veszteségek 146 nélkül a rohamot.