Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Másfél Évtized Háborúban

nyugatra lehetett. A Dunától távol táboroztak, mert a parton a hajók legénysége telepedett le. A körülzáráskor a török a külvárosokat felgyújtotta a gazdasági épületekkel együtt. A bástyákra, falakra kitűzték a zászlókat, készültek a védelemre.

Május 8-13. között a falak megközelítése, sérlövés került sorra. Illésházy István írja naplójában: „A szó'llőhegyek felől kezdte ló'ttetni a várat, honnan igen meredeken kellett az várat ostromlani. Jól megtöretvén a várat, az hegyről alá az Duna mellé szállott az tábor, az álgyúkat is oda hozták; az nagy várast akarták immár előbb megvenni.”129 Leo Gall tüzér fő- parancsnok - Istvánffy leírása szerint - 7-én éjjel tolatta át a szőlőkön az ágyúkat, majd látván, távoli még a hely, 8-án éjjel közelebb tolták és a török temetőnél épí- 7594." évTostromának vázlata tettek sáncot. A váron túl, keleten is sánc

készült, hogy a lövészek onnan szemmel tartsák a Dunát; és megakadályozzák a török hajóknak Budáról való felhatolását (ez nem sikerült). Az ostromlók hajói a vár és a Dzsigerdelen palánk (Párkány) zárótüze között nem tudtak átevezni. A török hajók viszont Budáról jövet Párkány felé kerültek (elkerülve így az Esztergomtól keletre levő parti üteg tüzének hatóköréből) s éjjel eveztek át Párkányból a Vízivárosba, s rakodtak ki. Ebben a szakaszban mégis jelentős sikert értek el az ostromlók. Pálffy titokban alkudozni kezdett a rácokkal, akik 10-én éjjel megnyitották a kapukat, s így a város az ostromlók kezére került. Kjátib Cselebi erről így emlékezett meg: „...a Boszniából és Szemendréből érkező kétezer főnyi lovas Esztergomba küldetett s kezeikbe zászlók adattak, annak jeléül, hogy a mit zsákmányolás által szereznek, az övék legyen. Ezek árulást követtek el, mert az ellenséggel értekeztek és Esztergom külváros kapuit, a hol állomásoztak, gyorsan kinyitották és ellenséghez csatlakoztak.” (Megjegyezzük:

0 500m

129 VTOOVICH: Istvánffy 698-699. old.

139