Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
Az esztergomi híd megléte nem lohasztotta a magyar végbeliek vállalkozó kedvét. Dzsigerdelen (Májlyukasztó) megtámadásával is kísérleteztek. 1589-ben több sikeres portyára került sor, viszont 1590-ben egy vállalkozás a magyarokra nézve balul ütött ki (ezekről a budai pasák levelei részletesen beszámoltak, természetesen minden békebontásért a magyarokat okolva). 1592-ben először jelent meg a török Újvár alatt, ami nagy ijedelmet okozott. A küszöbön levő háború miatt megerősítették a Duna menti török várak őrségét, ha a török hadak számerejéről készült 1590. évi jelentés valóban megfelel a valóságnak. Eszerint ugyanis Esztergom őrsége 2200 főre, ezen kívül 1000 naszádosra szaporodott; Visegrádon 200 janicsár, Vácott 300 lovas, 100 janicsár, Budán és Pesten együttesen 3600 fő és 1500 naszádos, Fehérvárt 2700 fő (lovas besli és janicsár 1000- 1000, martalóc 700) állomásozott. Az 1586/87. évi török zsoldjegyzék Esztergomban mindössze 1165 katonát tüntetett csak fel! Ugyanekkor a magyar katonaság helyzete nehezebb volt, mint bármikor. Léván a lovaknak szalmájuk sem volt. A bakabányaiak 1592-ben Szentkereszt körül pénzt és zabot rekviráltak, mert, mint írták - követ nem ehetünk. Pálffy 1592. október 9-i Újvárból írt levele önmagáért beszél: „Minémű fogyasztkozásban és ínségben vannak, ezt csak az Isten tudja!... sokaknak közülük, akik vagyon negyven esztendeje, hogy őfelsége szolgálatában vágynak, az orcájukon és vén szakállukon csurgott le a könnyük. Minden élést eléltek szegényektől!”120 Elárom-négy napja nem ehetnek kenyeret, éhhalál szélén állnak. A fizetetlenségért a kincstárt okolták, de az nem tudott fizetni, mert nem volt miből. Az 1543 óta eltelt fél évszázadban a hadikiadások ugrásszerűen nőttek, a Magyarországról befolyó jövedelmek viszont egyre fogytak, s a teljes magyar királyi jövedelem még békeidőben sem volt elegendő a katonaság fizetésére. De nem is a zsold nyelte el igazán a pénzt, hanem a várépítés, a várak karbantartása, korszerűsítése és új erősségek emelése. A pénzhiány volt a korszerű védőrendszer kiépítésének legnagyobb akadálya. 120 A portyázásokról adatok: Basák levelezése 210., 303., 311-312,344-345., 348-349., 379-380., 502. old. Naszádosok vállalkozásai TAKÁTS: Gyalogság 220. old. Török őrséglétszámok :VELICS-K AM MERER I. köt. 365. old.II. köt. 612., 627., 639. old. PálfFyhoz érkező jelentések portyákról JEDL1CSKA PÁL: Adatok Erdődi báró Pálffy Miklós győri hősnek életrajza és korához 1552-1600. (Eredeti történeti forrásmunka). Eger. 1897. 147-149., 133., 142., 161-162., 223., 224. 261.. 266-267.. 306., idézett rész 320. old. További adatok TAKÁTS: Rajzok I. köt. 358. old. GÖMÖRY GUSZTÁV: Török hadak számereje Magyarországon 1590-ben. HK 1894. 395-396. old. CSILLAG MÁRIA: Esztergom története a tizenötévcs török háború alatt. Bp. 1916. 10. old. (továbbiakban CSILLAG). BALÁS GYÖRGY: Újvár (Érsekújvár) várépítési rendszere és katonai szerepe. HK 1888. 210. old.
