Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

KÖRKÉP A TÖRÖK ESZTERGOMRÓL

Amikor Esztergom vára alól 1543. augusztus közepén az éhező', holtfáradt, megalázott spanyol, itáliai és német zsoldosok - eltakarítva a halottakat és a romokat -, kivonultak; janicsárok álltak a helyükre, szpáhik táncoltatták a lovukat a falak tövében, serény topcsik sürögtek-forogtak a birtokba vett ágyúknál, tarka ruhás martalócok őgyelegtek az utcákon: egy más kultúra tertotta honfoglalását. Esztergom 1543-as elfoglalása nem olyan katonai esemény volt, mint ami János király, Ferdinánd vagy Várdai Pál nevéhez fűzó'dik. Akkor Esztergom csupán urat cserélt, az élet változatlanul ment tovább. A kereskedők adtak-vettek, a papok miséztek, az iparosok dolgoztak, a szőlőmunkások a kapanyélnél görnyedtek, a halászok hálóikat merítgették, a koldusok a főutakra, a templomajtókhoz és a városkapukhoz húzódva várták a könyöradományt. A török foglalás viszont mindenekelőtt a városok lakosságának kicserélődését jelentette. A királyi Esztergom lakossága Szulejmán megérkezte előtt elmenekült. Az érseki városban sem sokan maradhattak a török kézre kerülés után. Bizonyos, hogy a lakosság egy része később visszaszivárgott, látva, hogy a törökök sem „emberevők”. Esztergomról sajnos nem maradt fenn összeírás, ami az adózó családfőket feltüntetné, így nem tudjuk mekkora lehetett a keresztény lakosság. De más városokhoz hasonlóan bizonyára itt is a környező falvak népének egy része a biztonságosabb városba, Esztergomba húzódott, mert a védtelen falvakban a por- tyázó magyar végbeliek szabad prédája lett volna. A királyi város lakói jórészt balkáni szlávok voltak - mint többször említettük-, róluk kapta a város a Rácváros nevet. Ezeknek valószínűleg csak egy része volt mohamedán, hiszen még a katonáskodó martalócok között is akadt „hitetlen”. A Rácvárosnál jobban védett Vízivárosban laktak a mohamedánok. Néhány török építésű vagy törökök által átalakított ház is jelzi ezt. Egyébként a város szerkezetén a törökök nem változtattak. Az 1543-as ostrom után a megsérült épületeket helyreállították, ezzel alighanem sietniük kellett, hiszen augusztus közepétől néhány hónap van csak a hideg idő beálltáig. A nagyszámú őrség számára is kellett a hely.

Esztergom határvédő török erődítmény lett, mindenekfölött katonai objektum.

Ennek a szempontnak rendeltek alá valamennyi egyéb vonatkozást. A város, a vár és a hozzá tartozó egyre növekvő terület teljhatalmú ura a bég lett. A szandzsák a budai pasalik (vilajet), vagyis tartomány része, a bég fölöttese a budai pasa. A szandzsákbég 129