Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

ellenőrzést (mustrát) tartottak. Éppen a felénél jártak, mikor a vár alatt feltűnt nyolc török naszád. A komáromiaknak több sem kellett. Mustra ide, mustra oda, már a zsoldot is elfeledték, a hajókba ugrottak s nekirontottak a törököknek. Hevesen üldözték őket egészen Esztergomig. Az esztergomi bég egész hadával kijött a várból, s mindkét partról tüzet nyitottak a naszádosokra, sőt tizennyolc friss esztergomi naszád is rájuk támadt. Andreas Kielmann komáromi kapitány hiába sietett öt naszáddal övéi segítségére, a túlerő elől vissza kellett vonulniuk. Négy naszádot vesztettek, három naszádos vajda elesett, sokan megsebesültek. A kudarc okának azt hozzák fel: öregek, korhadtak a hajók, ezért nem tudtak időben visszavonulni. Ali budai pasa a komáromi eset miatt már október 15-én, majd 25-én levélben igyekezett tisztázni „ártatlanságukat” Ernő főherceg előtt. Az esztergomiaknak egyébként igencsak megnőtt a komáromiakkal a bajuk. 1584-ben egész sor esztergomi török vitéz kapott pénzjutalmat, timárt (birtokot) a komáromiakkal vívott harcban tanúsított helytállásért. Tavasszal a felvidéki végvárak nagy hadba gyűltek össze, s Esztergomig kalandoztak, akit a váron kívül találtak, levágtak.

1585 május-júniusában viszont egymás után kapja Pálffy Miklós Dunán inneni főkapitány a híreket az esztergomi törökök Komárom elleni készülődéséről (az előkészületeken ugyan soha nem jutottak túl). 1585. július elején viszont azt jelentették Pálffynak, hogy a törökök Esztergomnál hidat akarnak építeni, amiről Pálffy értesítette Ernő főherceget, kifejtve a híd veszélyes voltát: nagyon megkönnyítené a török portyák dolgát. Eddig, ha át akartak hajózni a Dunán, szándékukról időben hírt szerezhettünk. Ha elkészül a híd, könnyen meglephetik a környező vidéket. Ennek ellensúlyozására kezdjünk hidat építeni mi is a Vágón, hátha a török ezt megtudva, eláll az esztergomi híd építésétől. A levelezés a híd ügyében hónapokon át tartott, sőt a következő években is. Hiába ajánlotta a hidak megépülése után Ungnad Dávid, hogy mind az esztergomi, mind a komáromi hajóhíd bontassék le, a kompromisszumba nem ment bele a török, érthetően nem akarta a kitűnő hídfőállást ezzel gyengíteni.

1587 nyarán a komáromi, újvári, tatai vitézek megpróbálták szétrombolni a török hidat, sikertelenül. Szeptember 11-én pedig Dobó Ferenc jelentette Bécsbe, hogy huszárjaival és kocsira rakott hajdúival megűzte éjjel az Esztergomból kitört török sereget, sok rabot ejtett, sok főtörök is elesett, de a lovak fáradsága miatt, az üldözés nem sokáig tartott.

Természetesen télen a hajóhidat föl kellett szedni, de tavasszal, mihelyt lehetett, mindjárt felállították. 127