Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

Az 1570-es évek végén az újváriak, lévaiak és a többi környező végház népei Párkányt és környékét szemelték ki támadásaik célpontjának, erről panaszkodnak a budai pasák levelei 1578/79-ben. A béke a párbajt is tiltotta. Egy Maxy nevű tatai német hiába hívta ki viadalra az egyik esztergomi agát, a budai pasa nem engedte az agát harcolni, hiába sértegette a német azzal is, hogy rokkát küldött neki (amivel azt akarta jelképezni, hogy nem vitéz férfiúnak, hanem asszonynak tartja).

Egy esztergomi követjelentés szerint viszont 1578-ban az esztergomiak Komárom megtámadását is tervezték, de végül elmaradt a „nagy kaland”.118

Az 1570-es évek végéről ismerjük a tizenöt éves háború (1591-1606) előtti utolsó fennmaradt összeírást az esztergomi szandzsákról. Az 1576. április eleji fejadójegyzék 329 falut sorolt föl, kevesebbet, mint az 1570-es (akkor 470), 1580-ban a 4206 „ház” helyett 4024-et találunk. A fejadóból (265 056 akcse) 1580-ban kevesebb mint 40% folyt be (101 000 akcse), a hátralék 164 056 akcse. A védelemért fizetett adóból (kuburi pénz) 4124 ház után 309 300 akcse helyett 163 525 akcse folyt be, a hátralék 145 775 akcse.

Az 1577/78-as dzsizje adófizetők jegyzéke szerint a szandzsákok közül a budai állt az első helyen (10 888 fő), a szegedi nem sokkal maradt el ettől (8425 fő), ez érthető, mert e vidéket hadak ritkán látogatták; a harmadik a pécsi szandzsák (5208 fő), Esztergom csak a hatodik (4124 fő), 1570-ben 4206 fő volt. 1585-ben újra emelkedést tapasztalunk, az adózók száma 4356-ra ugrott, de az adó elől „megszökött” 772 fő, a többi adóját is csak részletekben tudták behajtani.119

Az 1580-as években mindkét oldalról szaporodtak a portyák, jelezve, hogy a hosz- szú béke időszaka lejáróban van, s közeledik az erők nyílt összemérése: a háború.

1580 telén több dunántúli végház hada közvetlen Esztergom környékig, Dorogig hatolt, ahonnan 300 szarvasmarhát hajtottak el, sőt a lakosok közül is többet elhurcoltak.

1583. október 9-én a komáromi naszádosokat vereség érte Esztergom alatt. Aznap, ami ritkán esett meg, fizetőmesterek érkeztek Komáromba, s éppen létszám118 Esztergom környéki végvárakra lásd MATUNÁK MIHÁLY: Drégely és Palánk katonai szerepe a török alatt 1552-1593., Korpona, 1901. a 10. s köv. oldalak. BOROVSZKY 348. old. Újvár építésére lásd HAICZ 31., 33., 40., 44-45., 47. old. A párbajozásra: Basák levelezése 152., 191., 195., 201. és 205. old. Jobbágyok erődítési munkái: Corpus Juris Hun- garici 1526-1608. 683. old.

119 VELICS-KAMMERER II. 509-516. old. KÁLDY-NAGY GYULA: Magyarországi török adóösszeírások. Értekezések a történeti tudományok köréből 52. Akadémiai Kiadó, Bp. 1970. 100. old. (továbbiakban KÁLDY-NAGY). FEKETE 19. old.

126