Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
avagy az más éjjel. De mely felé akar menni, nem írta, hanem csak azt, hogy Thazár- ra, ez klastromhoz való falura megyen. De én azt nem vélem, hogy arra menjen, mert ím harmad, vagy negyed napja, hogy kijött a bíró Esztergomból. De ki tudja a török szándékát. A hová utat ad nem oda megyen, hanem máshová. Azért Kegyelmed vigyázzon, ha itt valami lészen és lövést, avagy egyéb jelt hall Kegyelmed hozzánk siessen. Ismég innen az mennyien lehet készek leszünk.”112 Szulejmán halála után békésebb kprszak következett: 1568. február 17-én megkötötték a drinápolyi békét, amelyet 1576. december 25-én megújítottak, s 1591-ig, Sziszek ostromáig a portyák, bajvívások jelentették a béke viszonylagosságát. Oláh Miklós érsek már nem érte meg a békekötést, 1568. január 14-én meghalt, s csak több mint másfél év múlva lépett örökébe Verancsics Antal. A békés időszak kezdetéró'l (1568-1569) újra ránk maradt az esztergomi és a környező várak őrségének adattára. ŐRSÉGLÉTSZÁMOK Várak 1565/66 1568/69 ESZTERGOM 1359 1558 vár-Víziváros 1042 1216 Rácváros 97 101 Csekerdén 220 241 BUDA 1543 1636 PEST 920 939 VÁC 124 126 VISEGRÁD 118 125 NÓGRÁD 211 208 DRÉGELY 175 194 FEHÉRVÁR 1105 1387 A korábbi évekhez képest szinte mindenütt emelkedett az őrség létszáma, a nagyobb helyeken 100-200 fővel is. Szükség is volt erre, mert a környező magyar végváriak, ha tehették, igyekeztek a törökök orra alá borsot törni, mint erről Musztafa 120 112 NÉMETHY: Emléklapok 88. old.
