Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

budai pasa Miksa királyhoz intézett 1569. november 15-i panaszlevele is tanúskodik. Az esztergomi törökök sem ültek tétlenül: Oláh Miklós érsek már 1569-1571-ben Újvár körül csak pusztán maradt falvakat talált.

Esztergom és környékének viszonyairól ebből az időszakból a leghívebben tájékoztat az esztergomi szandzsák adóösszeírása (sajnos, magára Esztergom városára vonatkozó rész nem maradt fenn). A kincstári (szultáni) jövedelem 1570-ben a kikötő vámjából 8920 akcse, a révátkelés jövedelme 21 450 akcse. Még az esztergomi rétek jövedelméről is tájékoztat az összeírás. A szandzsákban ekkor 470 várost, falut, pusztát írtak össze. Esztergom és Bars vármegye egészen, Hont, Nyitra nyugati, illetve déli része, Komárom vármegye északi fele tartozott a szandzsákhoz, valamint Pilis és Komárom vármegye Dunától délre levő egyes részei is. A 4206 „ház” kincstári adója 1 647 590 akcse. Az összeírás említi „Dzsigerdelen parkanit” vagyis „Májlyukasztó” palánkot Esztergommal szemben; a név képletesen azt fejezi ki, hogy előretolt állás, amely mintegy az ellenség májába váj. „Tepedelen parkani” pedig a Tamáshegyen álló erődítmény neve. Ez is beszélő név: „Fejlyukasztó” - arra utal, hogy a magas őrállás közelébe tévedő ellenség könnyen lyukat kaphatott a koponyájába egy jól irányzott golyótól.113

Az 1570. évtől kezdve Esztergom körül forró lett a levegő. Hol a törökök, hol a magyarok próbálkoztak rajtaütéssel, s ha egyik fél szerencsével járt, a másik írta a panaszos levelet a „béke megszegői” ellen, gondosan elhallgatva azt, ami a saját számláját terhelte.

Az 1570. év krónikájához tartozik, hogy december elején a törökök szétverték az Esztergom alatt zsákmányolni akaró újvári huszárokat. Verancsics érsek azzal mentegetőzött a királyhoz küldött levelében, hogy a katonákat a zsákmányéhség miatt nem lehet visszatartani a harctól. A magyar akciókban valóban közrejátszott a vitézek pénztelensége (egyre rendszertelenebbül fizették a zsoldot). A pénztelenség annyiban viszont fékező is volt, hogy nem tudtak a törökök között elégséges kémet tartani, mert ahhoz is pénz kellett, ingyen senki sem vitte vásárra a bőrét. Károly főherceg joggal írhatta Verancsics érseknek 1570-ben, hogy jobbak a török kémek. A magyar végházak alig 3-4 kémet tartanak Budán és Esztergomban. Az érsekújváriaknak például Esztergomban egyetlen kémük van, aki néha Budára is átnéz. Több kellene, de ehhez több pénz is szükségeltetne.

113 VELICS-KAMMERER II. köt. 383-389. old.

121