Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

Várak

1558

1565/66

VÁC

108

124

VISEGRÁD

115

118

TATA

479

383

ZSÁMBÉK

75

65

FEHÉRVÁR

1181

1105

DRÉGELY

200

175

NÓGRÁD

255

211

FÜLEK

323

252

1565. december 15-ről több török erősség (Esztergom, Buda, Fehérvár) tüzérségi kimutatása ránk maradt. Nagyon nehéz közöttük az összehasonlítás, mert a legkülönfélébb nevű és űrméretű ágyúk tömegével találkozunk, a golyók száma is változó, néhány száztól ezerig. Esztergomban több nem török eredetű (káfiri) ágyút és puskát is találunk, egy részüket bizonyára még az 1543-as ostromban szerezték. A hadifelszereléshez tartozott több száz ásó, csákány, lapát, 800 lándzsa. Világításra 10 mázsa fenyőgyanta volt a raktárakban.111

Az 1562-ben kötött, s 1564. október 20-án megújított török béke 1566-ra lejárt. Az agg Szulejmán újra hadjáratra szánta el magát, több mint két évtized után, 40 évvel a mohácsi csata után újra Magyarország földjére lépett a hódító. Mohácsi győzelmének évfordulóját még megérte, de rá néhány napra, mielőtt Szigetvár tornyaira a török lófarkas zászlókat kitűzték volna, meghalt. A Dél-Dunántúl és Dél-Alföld területén folyó hadműveletek Esztergom térségének katonai helyzetén nem változtattak. Mindenesetre már tavasszal élénken figyelték az esztergomi török minden mozdulatát, mint Kapornaky Mihály szentbenedeki (Garamszentbenedek) prefektus Barbarits György bakabányai kapitányhoz május 25-én írt leveléből is kiderül: „ím csak ezennel juta (ide) Újvárból Ghyczy György levele, kiben bizonnyal megírja, hogy a török basa Esztergomból nagy sokan rablani akar menni, avagy ez jövő éjjel,

111 A pestisre lásd RÉTHLY ANTAL: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. Akadémiai Kiadó. Bp. 1962. 266. old. A portyákra TAKÁTS SÁNDOR: A hadi kótyavetye a török világban. Rajzok a török világból. III. köt. MTA. Bp. 1915. 168. old. Török őrséglétszámok és adózás VELICS-KAMMERER II. köt. 345-348. old. I. köt. 190-192. old.