Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
másoztak (69), hanem gyalogos aszab-reiszek is (242), tehát a hídfőt megerősítették. A martaloszok száma tovább csökkent, 340-re, sőt egy 1560/61-es jegyzék csak 99-et tüntet fel (kérdés, hogy ez valóban az összes martalóc-e?).u0 1562. augusztus 17-én újra béke következett egy évtizedes harc után. Az első békés esztendő azonban nagyobb pusztítást hozott, mint a háború: Esztergomban, Budán, Egerben, Tolnán és a Felvidéken szörnyű pestis pusztított. Esztergomotínemcsak a pestis látogatta meg, hanem - a törökök számára hasonlóan nem kívánt vendégek - a komáromiak és győriek: 1563. október 3-án (más változat szerint szeptember 27-érj)éjjel felgyújtották Esztergom volt királyi városát, (az ún. Rácvárost), közel félszáz törököt levágtak, 700 ökröt, 2000 juhot, 200 lovat ragadtak és hajtottak el, 151 000 forint értékű posztót zsákmányoltak. A feljegyzések szerint mindössze 12 embert vesztettek (de a sebesültek száma bizonyára jónéhány tucat lehetett). A szerencsés visszaérkezés után a kótyavetyén kívül Bécsbe is jutott ló, rab, hadizászló. íme, ilyen volt a béke... A portyák azért nem jártak túlságosan nagy pusztítással. Az 1565-1670 közötti 3 éves adóbérleti licitáció eredményei legalábbis erre mutatnak: a két évtizeddel az előtti összeg háromszorosára tornászták fel a bérletet, sőt az egy évtizeddel ez előtti állapothoz képest is 50%-os növekedést mutathatunk ki: a bérösszeg Mohamed bin Ahmed budai aszab (gyalogos) kezén 605 000 akcséig emelkedett! Úgy tűnik, a merész magyar akciók hátterében a török helyőrségek további megfogyatkozása is állt. Az 1565/66. évi adatok az 1558-as értékekkel összehasonlítva a következők: ŐRSÉGLÉTSZÁMOK Várak 1558 1565/66 ESZTERGOM 1485 1359 ebből a vár-Víziváros 1042 RÁCVÁROS 97 CSEKERDÉN 220 BUDA ? 1543 PEST 927 920 118 110 VELICS-KAMMERER I. köt. 129. old. II. köt. 192., 225-2J4., 241-242., 250-251. old.
