Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

nem kapott zsoldot. Amennyiben valamilyen ok miatt eltávozott valaki állomáshelyéről vagy meghalt, megjelölték, ki lépett a helyére és mikor.

A török akcse értéke a nálunk használatos pénzegységekre átszámítva a következő: 1584/85-ig 40 akcse 1 tallérral, 50 akcse 1 szultaninével (azaz török arannyal); 60 akcse 1 jó magyar arannyal, 40 akcse 1 grussal, 1,5 grus 1 magyar arannyal egyenlő. Használatos volt a magyar végvidéken a perzsa oszmanie is, ez 1 akcséval volt egyenlő.Hé

Még mielőtt a magyar végvári rendszer Esztergommal szemben kiépült volna, 1544 tavaszán a törökök gyorsan akciókba kezdtek. Április, a kikelet hónapja újra szomorúságot hozott az országnak. Sorra elesett Visegrád, Nógrád, Hatvan vára. Ezzel az újonnan elfoglalt várakkal együtt Buda körül egy hozzávetőlegesen 50 km sugarú török védővonal képződött félkörben. Délen Ozorát, Simontornyát, Döbrő- közt, a Drávától délre Velikát foglalta el a török.

Ismerjük ebből az időszakból (1544. március 22-június 20.) az esztergomi vár, sőt a váci és visegrádi őrség létszámát és megoszlását, valamint az őrségben történt különféle változásokat is. Esztergomban ekkor 50 bölük müsztahfiz (492 fő), azaz janicsár szolgált, de a ténylegesen szolgálatban levő és zsoldot kapó 361 fő volt. Az első bölükben Haszan Abdullah helyére április 5-én (mohamedán időszámítás szerint 951. év moharrem 13-án) „Mahmud Hasszán jött, fekete szemű, barna arcú, sugár termetű ifjú.” A második bölükből Sábán Muszáról tudjuk, hogy sasorrú, fekete sza- kállú legény, Báli Indzse kék szemű ifjú, Khoszrev Husszein szőke hajú, kék szemű, sovány legény. A dzsebedzsik csapata (dzsemáetje) 5 főből állt, mind szolgálatban voltak. A két müteferrika közül az egyik szujoldzsi (csatornás), a raktáros Iljász, szabadságot kapott. A mehterek (zenekar) dzsemáetjéből egy trombitás nem kapott zsoldot. A topcsik (tüzérek) parancsnoka, a szertopcsián, Musztafa 30 akcse zsoldot kapott, ami jelzi, hogy a tüzéreket anyagilag is megbecsülték, ezzel is kifejezve fontosságukat. Tekintélyes létszámú volt a tüzérség, 56 fő, bár ebből csak 33 volt a zsold- jegyzék szerinti időben szolgálatban. Ha meggondoljuk, hogy a magyar várak ágyúinak kezelésére még évtizedek múlva is legfeljebb 6-12 tüzér akadt, akkor tűnik ki 98

98 NÉMETHY LAJOS: Emléklapok Esztergom múltjából. Kiadja az Esztergomi Régészeti és Történelmi Társulat, Esztergom, 1900. 36. old. (továbbiakban NÉMETHY: Emléklapok). Magyarországi török kincstári defterek. Fordította dr. LÁSZLÓFALVI VELICS ANTAL. Bevezetéssel ellátta és sajtó alá rendezte KÄMMERER ERNŐ. Első köt. Az MTA Történelmi Bizottsága. Bp. 1886. 3-34. old., illetve LIV. old. (továbbiakban VELICS-KAMMERER I.)