Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
ennek a számnak a nagysága. A tüzérek zsoldlajstrománál ilyen bejegyzéseket is találunk: szőke hajú, szőke szakállú, kék szemű, középtermetű, szeme felett sebhely, nagy orrú, barna bőrű, fekete szemű, ritka szakállú. Az 5. bölükben Csató Ferenc, Belőni Ferenc, Bölcsi Ferenc nevével is találkozunk; följegyezték azt is, hogy ők mohamedánná lettek, az első Ali Abdullah, az utóbbi kettő Mohamed néven. A haddá- dok dzsemáetjében mohamedánná lett Lenardo nevű arabadzsi mellett Niko és Miklós ácsot, Mátyás kőművest tünteti föl a jegyzék* utóbbinál megjegyezve, hogy szakállas, nagy orrú, szikár német, hitetlen.^ A lovasok (szüvári) dzsemáetjének öt százada a következő képet mutatja: az első 100-ból szolgálatban volt 77, a további négyből 93, 97, 88, 80 fő. Az aszabok (gyalogosok) dzsemáetje összesen 707 főt számlált. A martaloszok száma 723. Valamennyien rácok, jellegzetes délszláv nevekkel (Iszto- ján Szánkó, Pétár Orbanovi, Milorád stb.). Külön egységet képeztek a Mohamed aga - zsoldja 20 akcse - alatt szolgáló reiszek és aszabok, 157 fő. Ugyanebben az időben a váci őrség 74 müsztahfizből (janicsár), 90 ulufedzsi szüváriból (lovas), 71 reisz- aszabból (gyalogos) és 89 martalócból állt; Visegrádon az alsóvárban 106 müsztah- fiz, 36 topcsi (tüzér), a felsővárban 96 müsztahfiz, 68 aszab-reisz, 2 neddzsár, 4 kal- kandzsi szolgált, 2 haddád máshol volt szolgálatban, a 99 martalóc mind szerb; nevük mellé a lajstrom írója efféle megjegyzéseket fűzött: gyaur, átkozott gyaur, szőke hajú, kék szemű, sasorrú hitetlen stb.99 100 Nem ültek tétlenül az esztergomi törökök 1544-ben a Duna partján. A Garam mentén lovasokból és gyalogosokból álló jelentős sereggel indultak Léva elfoglalására. Adjuk át a szót Istvánffynak, aki részletesen elbeszéli a történteket: „Eme bátor csapat holdvilágos éjjelen a Dunán átkelt, s mire a hold letűnt, a Garam partját el is érték, amely mellett haladva a legnagyobb csendben Lévára érkeztek és mielőtt észre- vétetnének, létrákat alkalmaztak a város sáncaira, mely fonva és agyaggal bevonva volt, ezt gyors támadással elfoglalták, az ellentállókat pedig levágták vagy elfogták késedelem nélkül a janicsárok, keverve a lovasokkal, a vár kapujának elfoglalásához siettek. Balassa Menyhért, a vár parancsnoka, aki az ellenség érkezésére mit sem gondolt, álmából felriadva kardot ragadott és öltözetlenül, amint az ágyból kiugrott, a kapu tornácához sietett, hogy övéit lelkesítse. Ott heves, véres küzdelem fejlődött. Mivel a törökök sűrű csoportokban harcoltak, a puska és pattantyú (falconum) go99 VELICS-KAMMERER I. 34-35. old. 100 Uo. XI. 2(3-32. old. 105