Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

nyár miatt inkább Tatán át megy Komárom vagy Győr irányába. A Duna bal parti útja Budától Bécs felé, vagy fordított irányban való vonulásra gyakorlatilag alkalmatlan, mert nem kevesebb, mint öt folyó (az Ipoly, a Garam, a Zsitva, a Nyitra és a Vág) áthidalását teszi szükségessé. Esztergomot az tette nagyfontosságúvá, hogy a töröknek Buda alá, az ostromhoz szükséges élelmi- és ostromszereket a Dunán volt célszerű szállítani. Buda kulcsa Esztergom volt, Buda pedig a magyarországi török hatalom sarkköve.

PASA, KÁDI, DEFTERDÁR, MARTALÓC

A hódító Szulejmán alighogy bevonult Esztergom várába, s megszemlélte az erődítményt, kiadta a parancsot Szinánnak egy bástya építésére, és a Szt. Adalbert székes- egyház átrendezésére török dzsámivá. Minaret épült a templomhoz, felépült a bástya, rendbehozták az ostromban megrongált erődítményeket. Ásatások és falkutatások nélkül azonban nem lehet pontosan eldönteni, hogy a vár mely részei épültek közvetlenül az ostrom után.

A vízivárosi rondella falában ma is látható egy török feliratos kő, amely Szulejmán 1543. évi győztes ostromát hirdeti, de nem 1543-ban készült, mint sokáig hitték, sőt nem is török kori, hanem XVIII. századi lehet.97

Esztergom első bégje, Mehmed, már 1543-ban éreztette az észak-dunántúliakkal jelenlétét: a Rábaközig hatolt portyázóival, s kevés híján bevette Pápa „rossz palánk- ját” is.

1543 utolsó három hónapjáról fennmaradt az esztergomi török zsoldlajstrom. Eszerint 2775 főnyi őrség őrizte az újdonsült török végvárat, s ehhez még Ramazán aga parancsnoksága alatt további 101 ulufedzsit (lovast) kell hozzászámítanunk. Látható, hogy Szulejmán milyen fontosságot tulajdonított Esztergomnak. Ezt bizonyítja az is, ha Esztergom őrségének létszámát összehasonlítjuk a környező török várakéval 1543 utolsó három hónapjának őrségszámai: Esztergom 2876, Buda 2965,

97 MOLNÁR JÓZSEF: Sinan magyarországi munkáinak nyomában. Műemlékvédelem 1972. (megállapításai erős kiritikával kezelendők). GERŐ GYŐZŐ: Arab nyelvű feliratos emlékek Esztergomból. Esztergom Évlapjai I. Esztergom. 1960. 53. old.

102