Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
a negyedik hónapban mit sem képesek tenni, sőt még ellenünk, mint mondani szokás, nem is triplikáztak (Nem éltek a harmadik válasz jogával. Ugyanis a korabeli per- rendtartás szerint a védő-és a vádbeszédet írásban készítették el: & perjegyzőkönyvbe előbb bejegyezte vádbeszédét az ügyész, majd utána a védő. Ha egyik meggyőzte a másikat, ezzel befejeződött a perbeli feleselés, következett az ítélet. Ha nem, harmadik válaszra is sor került.) - nyilvános alkalmasságot szervezve, látástok kedvéért útra keltem...”93 A védelem sikeres volt, bár még így is hónapokig tartották fogva Lascanoékat. Esztergom ostromát az egész ország lélegzetvisszafojtva leste. Báró Podmaniczky János még augusztus 1 -én azt írta Palotáról a veszprémi püspöknek, hogy Fehérvárt igyekszik megsegíteni. Esztergomot viszont erősen ostromolja a török. Augusztus 12-én Ferdinánd még arról tudósítja György barátot, hogy Esztergomot eredménytelenül ostromolják. Pedig a váron ekkor már 3 napja török zászló lengett. Egy másik, ugyanaznap kelt levelében azt írja Ferdinánd, hogy Szt. Bertalan napján (augusztus 24.) személyesen táborba száll a gyülekező sereg bátorítására. Augusztus 20-án, két héttel a hősökért mondott bécsi mise után, már jelentkeznek az első vádlók. Albert fehérvári prépost árulónak tartja Esztergom védőit; a bűnösök megbüntetését követeli a királyhoz intézett, felterjesztéséhez csatolt levélben. Ugyanaznap ír Várdai Pál érsek III. bál pápának Esztergom elestéről. Elpanaszolja, hogy Esztergom erődítésére nagy áldozatokat hozott, a pápát illető elengedett annáták- ból, s egyházi magánjövedelméből 40 000 forintot. Szerinte a vár kapitányai „gyávasága” miatt veszett el. „Hitelt érdemlő egyének” tanúsága szerint a várnagy az ostrom kezdete óta egyetértésben állt a törökkel, állandó levelezésben volt a fővezérrel, ő maga jelölte ki a vár gyengébb oldalait.94 95 Esztergom ostromáról a korabeli hírlapok is beszámoltak. Ezek közül fennmaradt egy német újságlap: „Gründlich und wahrhaftige Anzeygung, wie des Königliche Schloss Gran in Hungarn von den Türken belagert, beschlossen und eingenommen 93 NEMETHY: Miként jutott. 88. old. 94 ÓVÁRY 2. köt. 417. sz. 87. old. 418. sz. 87. old. KÁROLYI \RPÁD: FráteiXLxÖaaJ?velezése, s egyéb őt illető iratok. Történelmi Tár 1878. 328. old. 95 Felhasználja NÉMETHY: Miként jutott... 50. és köv. oldalakon. Vö. Turcica. Die europäischen Türkendrucke des XVI. Jahrhunderts. I. Band MDI-MDL von Carl Göllner. Bucure$ti, Berlin, MCMLXI. Editura Academie RPR. Akademie Verlag GMBH. 812. sz. (továbbiakban Turcia). C£J 99
