Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

Az 1543-ban elfoglalt várak immár védőgyűrűt vontak Buda köré, megnőtt a Magyarország testébe hatoló török ék. Ez az év dönbbentett rá mindenkit arra, hogy a török teljesen be akarja kebelezni Magyarországot, s ha nem készülnek fel jobban, akkor a fenyegetés beteljesül. Az, hogy egyetlen szultáni hadjárat képes megsemmisíteni egy egész védővonalat, a várak gyengeségének tükre.

1543. szeptember 8-án Ferdinánd - már Fehérvár elestéről is tudomást szerezve - Bécsbe készült, hogy a fenyegető veszély ellen intézkedjen. De hiába érkezett meg a táborba, mert a birodalom zsoldosait megbízóik visszavonták, értesülve a szultán elvonulásáról, csak 10 000 embert hagytak meg további két hónapra, ami egyet jelentett a semmivel (bár Tata visszavételére talán ez is elegendő lett volna). Keserűen írta Ferdinánd V. Károly császárnak október 18-án: szerette volna Esztergomot visszavenni, nagy remény volt erre, de alattvalói, még a csehek sem akarnak Magyarországra menni, pedig az a magyarok miatt is jó lett volna. Sürgette a császárt, hívjon össze birodalmi gyűlést a török elleni segély ügyében.

Bebizonyosodott, hogy a szultáni ostromnak nem képesek sokáig ellenállni a magyar várak. Ha a törököknek elég idejük és kitartásuk van, s megfelelő ostromszerekkel rendelkeznek, bármely magyar várat képesek bevenni. (A várak szerepe az volt akkoriban, hogy a mezei hadak összegyűltéig feltartsák az ellenséget. Ha a felmentő had elmaradt, késett, a vár sorsa megpecsételődött.) Szulejmán csak Bécs és Kőszeg falai alól távozott sikertelenül. De tegyük hozzá, hogy Kőszeg tényleges elfoglalásának nem lett volna jelentősége, Bécs megvételének is inkább erkölcsipolitikai hatása lett volna, mintsem katonai, hiszen megtartani nem tudta volna a szultán. 1529-ben nem annyira Bécs védői, hanem a távolság és az időjárás győzött az élelemhiány és a nem megfelelő ostromtüzérség segítségével.

Az egész török kort végigtekintve láthatjuk, hogy a török várostromok legnagyobb része sikeres volt. Az idők folyamán annyi változott, hogy a várak korszerűsítésével a nagyobb erősségek elfoglalásához egyre több időre volt szükség. Egy hadjárat nem eredményezte egész sor vár elfoglalását, csak egy-egy nagyobb erősséget tudtak bevenni, - amihez persze kisebbek megszerzése is társult. Ha a királyi seregeknek időnként sikerült visszafoglalni néhány várat, a török kezdhette élőiről az előnyomulást.

1541-1683 között eltelt 142 év. Ebből 110 év békeév volt. A 32 hadiév minden esztendejében sem indult olyan hadjárat, ami nagyobb várak elfoglalására törekedett 100 volna. A magyar váraknak összességében mintegy két tucat török hadjáratnak kellett