Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
Az emeleti folyosón érsekek freskó-portréi sorakoznak: Forgách, Scitovszky, Lippay stb. képe. A Főszékesegyházi Könyvtár a látogatók számára legértékesebb ritkaságainak mindössze egy töredékét két kicsiny helyiségben állíthatta ki. A könyvtár főhatósága az érsekség és a székeskáptalan, gyűjtési köre: hittudomány és történettudomány. Állománya kéziratokkal és oklevelekkel együtt eléri a negyedmilliót. Mintegy ezer kötetnyi kéziratot, 738 ős- nyomtatványt, hozzávetőleg négyezer régi és ritka nyomtatványt, több száz térképet és száz metszetet őriz. Gyűjteményét a századok során elsősorban jelentős hagyományozok és ajándékozók révén gyarapította. Első jelentős adományát — egy 1397. évi jegyzőkönyv szerint — Küküllei János esztergomi kanonoktól, I. Lajos király történetirójától szerezte, de Vitéz János érsek hagyatéka is a könyvtárat gyarapította a XV. században. 1526 után szerencsére még időben Nagyszombatba menekítették a könyv- és levéltárat. A jelentős gyarapodás 1611 után kezdődött, ugyanis ekkor rendelte el az esztergomi zsinat, hogy az érsekek, püspökök, kanonokok — vagyis a javadalmas papság — hagyatékában maradt könyvek senki által el nem idegeníthetők, azokat kivétel nélkül be kell szolgáltatni a főegyházmegyei könyvtárba. A könyvtár az érsekséggel együtt 1820-ban költözött vissza Esztergomba. A látogatókat az első kis helyiségben a falak mentén körben polcok fogadják, oldalt a tárlóban pedig Esztergommal kapcsolatos történeti kiadványok láthatók a kezdetektől napjainkig. Az ajtótól jobbra aranyozott kötésű könyvek sorakoznak a polcokon: Szelepcsényi érsek gyűjteménye. Balra pergamen kötésű hatalmas könyveket látunk: ezeket Lippay érsek vásárolta a Fugger családtól. A polcok előtt tárlókban középkori oklevelek vannak: II. Béla király oklevele 1138-ból, Martirius érseké 1156- ból, iskolás jegyzet a XII. század első feléből, III. Orbán pápa oklevele 1187-ből, majd a rákövetkező esztendőből III. Kelemené, XII. századi kódex, IV. Béla oklevele 1249-ből, amelyben az érseknek adományozza a királyi palotát, amit korábban, 1198- ban — ez az oklevél is itt látható — Imre király is átadott már egyszer. Látható itt az 1318. évi másolat az 1222. évi aranybulláról; az 1233-as beregi egyezmény (II. András oklevele) királyi nagy arany függő pecséttel; Csáki Ugrin esztergomi érsek oklevele 1279-ből, mely említi Kopasz mester esztergomi vendég- fogadóját; továbbá az az 1453-as oklevél, amelyben Szécsi Dénes érsek a székesegyház fölszentelése alkalmából száznapi búcsút hirdet s még hosszasan sorolhatnánk a kiállított fölbecsülhetetlen történeti értékű okmányokat. A belső kis helyiségben tárlók üvege alatt sorakoznak a középkori kódexek: II. Ulászló graduáléjának hatalmas kötete (cseh munka, 1500 körül készült) és Bakócz Tamás érsek graduáléja, azaz szertartáskönyve, budai munka a XVI. század elejéről. Ez nem készült el teljesen, a kinyitott oldalon látszik egy előrajzolt P betű, benne figurákkal -- kifestetlenül. Különleges értékű 76
