Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
a Balassi család bibliája, beleírva a gyermekek, köztük Balassi Bálint születése és a halálának körülményeire utaló bejegyzés is. Itt láthatjuk kiállítva egyik becses nyelvemlékünket, az 1516—19 között íródott magyar nyelvű Jordánszky-kódexet; Szálkái László — későbbi esztergomi érsek (a mohácsi csatában esett el) — sárospataki iskolai jegyzeteit; XVI. századi egyházi bíróságiformuláskönyvet; Mátyás egy kódexét, melyet eredetileg a lövöldi karthauzi kolostornak adományozott; Regiomontanus egyik könyvét, melyet részben Esztergomban írt; egy oklevelet 1483-ból, amely egy esztergomi könyvkötőmester házcseréjére vonatkozik. Még hosszasan sorolhatnánk a többit is. A Balassa Bálint Múzeum gyűjteményét 1933-ban helyezték el a Bibliothéka első emeleti oldalszárnyában. Akkor még úgy szerepelt, mint az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat (alakult 1896-ban) régészeti gyűjteménye, amelybe később beleolvadt Simor érsek gyűjteményének régészeti anyaga és az esztergomi bencés gimnázium régészeti gyűjteményének egy része. A múzeum 1950-ben került állami tulajdonba s 1953-ban vette fel Balassi Bálint, az Esztergom falainál mártírhalált halt költő nevét. (Balassi saját nevét Balassának is írta, ezért — noha általában az előbbi az elfogadott — mindkét változat használható.) A múzeum kiállításai — helyhiány miatt — ma már nem a Bibliothéka épületében, hanem a volt megyeháza (Bajcsy-Zsilinszky út 63.) épületében vannak. A Bajcsy-Zsilinszky út 30. számú ún. Reviczky-ház kapuja fölött a Reviczky család címere vágtató lovast ábrázol. Igen szépek az egyemeletes épület múlt századi ablakrácsai. A Bajcsy-Zsilinszky út 36—55. számú szemben álló házak közötti vonalig terjedt a középkori Víziváros. Az 55. számú ház alatt, illetve előtt lehetett a Víziváros Budai-kapuja. Evlia Cselebi török világutazó 1663-ban kettős erős vaskapuként írta le. Batthyány József érsek bontatta le 1790 előtt. A kapuhoz észak felől vezető fal — romosán bár — ma is áll. Ez a fal kötötte össze a kaput a hegyoldalban épült Budai-kapu rondellával, amely innen az utcáról nem látható, viszont a Vár-hegyről, a királyi palota tetőteraszáról éppen rálátni. A rondella 1543- ban készült a Szt. Adalbert-bazilika leomlott szentélyének köveiből. A Szulejmán szultán parancsára épült erődítményt valószínűleg a hadjáratban részt vevő Szinán építőmester tervezte. A rondella eredetileg belül üres volt, az 1971—72. évi régészeti ásatás során előkerültek kazamatájának boltozatinditásai is. Az 1594—95. évi ostromban erősen megrongálódott, ekkor szakadhattak be a boltozatok is, amit helyreállítás után földdel töltöttek fel. Az 1706. évi ostromok során a rondellának a keleti oldala sérült meg erősen. 77
