Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
Az utca 3. számú egyemeletes épülete a volt vármegyeháza.. Eredetileg Török András tábornok számára épült 1747-ben,. a kitűnő barokk építész, Mayerhoffer András tervei szerint. Homlokzatának fő dísze az áttört korlátú erkély, sarkam egy-egy díszkosárral. Kapualja boltozatos, az udvari szárnyak újabb építésűek. Jelenleg a Bottyán János műszeripari kollégium működik benne. 1830-ig a Vízivárosban (Bajcsy-Zsilinszky utca 63.) volt a vármegye székháza, ugyanis a vármegye örökös főispánja az esztergomi érsek lévén, az érseki város adott otthont a vármegyének is. Miután az érsekség Esztergomba visszaköltözött, és a királyi város jelentősége is megnőtt, a régi épület szűkössé vált, ezért ide, a volt Török-házba költözött a vármegye. A volt megyeházával szemben a Bottyán János utca 4. számú egyemeletes kora eklektikus épület 1880 körül készült. Mellette a 2. számú földszintes, klasszicista ház 1820 tájáról való. A Bottyán János utca 1. számú ház egybeépült a városházával. Timpanonos középrizalitjában levő vörösmárvány kronosztikonja szerint 1778-ban épült. A középrizalit fölött a kis óratorony Schaden Lénárt és Kirchoffer András alkotása. A Hartmann Antal tervei szerint készült barokk épületből költözött át ide egy évszázaddal később a Főapát utca 1. szám alá a bencés főgimnázium. Ma a tanács ügyfélszolgálati irodája és egyéb tanácsi hivatalok működnek benne. A ház sarkán Bottyán-emléktábla idézi a hős kuruc tábornok halálának 250 éves évfordulóját (1709—1959). A Bottyán János utca a Széchenyi tér-be torkollik, amely a középkor óta Esztergom közigazgatási központja. A középkori piactér valószínűleg nagyobb volt a mai térnél s hozzá csatlakozott délnyugatról a halpiac is.. A teret északról és délről a középkorban két templom fogta közre, a Szt. Miklós- és a Szt. Lőrinc-templom. Miklós volt egyébként a kereskedők védőszentje. A térnek a Bottyán János utca felőli sarkán látható Bottyán János lovasszobra. Az f97$-ban felállított szobor 7 '[ ~f~ Martsa István, a közelmúltban elhunyt esztergomi származású szobrászművész alkotása. A tér tengelyében álló Szentháromság-szobor Kiss György alkotása 1900-ból. Eredetileg Rieder András 1725-ben készült szobra volt a 63
