Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
2. séta A Belváros szívében és a Szigeten Rákóczi tér — Mártírok útja — Táncsics Mihály utca — Nagy-Duna sétány — Gőzhajó utca— Lenin sétány — Pór Antal tér — Deák Ferenc utca — Eszperantó utca — Jókai utca — Bottyán János utca — Főapát utca — Széchenyi tér — Deák Ferenc utca A Rákóczi térről az épülő városközpont mellett nyugat felé indulunk, a Kis-Duna irányába a széles Mártírok ú t j á -n, melyet a századforduló tájékán épült egyemeletes házak szegélyeznek. Az út északi — részben lebontott — házsorának helyén állt a királyi város északi zárófala, amely a Kis-Duna partján rondellában végződött, ami a 17. számú ház helyén lehetett. A Bottyán-hídon megyünk át a Szigetre, amelynek neve régebben Alsó-sziget vagy Prímás-sziget volt. A Kis-Duna túlsó partján balra látjuk a Halászcsárdát, délebbre a csónakházat. A széles Táncsics Mihály utcá-t csak észak felől szegélyezik házak, délről park határolja. Kiérve a Nagy-Duna partjára az északra vezető sétány a szigetcsúcs felé vezet, ahonnan a Kossuth-hídon átjuthatunk a Vízivárosba. A Nagy - Duna sétány -on dél felé haladva az Úttörősporttelep és a Révész Béla úttörőház mellett vezet a fák között az út a hajóállomáshoz. Innen az épülő sportcsarnok mellett sétálunk tovább a Gőzhajó u t c á -n vissza a Kis-Dunához, melyen a Béke-híd vezet át. A Gőzhajó utcától délre, a sziget közepe táján állott a bencés apácák Szűz Máriáról elnevezett, XI. században alapított monostora. 1073-ban Salamon király és Géza herceg itt a Szigeten — valószínűleg a monostorban — kötött békét. Az épület 1526 után az esztergomi ostromok idején válhatott rommá, maradványait részben feltárták az 1950—60-as években, de vissza is temették, tehát a felszínen nem láthatók. A Béke-hídon átérve jobbra, délnek fordulunk s a hangulatos Lenin sétány-ra térünk. A hídtól kissé észa54
