Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

I. Az ezeréves város

szári proviantház is és egy tekintélyes megyeház, egyéb különféle jó épületeken kívül. 1761-ben itt hercegi költségen könyvnyomtató is állíttatott fel, mely azonban Barkóczy prímás halálával ismét megszűnt... Köröskörül messzeterjedő szőlőhegy vonul, melyen a budaival vetekedő jó vörös és fehér bor terem. A hegynek lábánál, melyen a vár épült, meleg víz fakad, melyet fürdésre használnak. A vártól 300 lépésre fekszik az úgynevezett Szt. Györgymező, mely népes mezőváros. Van itt egy kath. templom és egy nagy gyümölcsöskert...” Esztergom lakossága mintegy 450 lélek, beszélnek magyarul és németül. „A város igen kevés lakosságú s éppen ezért nem elég élénk.”-A reformkor és a szaharisápharm A XIX. század elején ismét kísérletet tett az országgyűlés, hogy az érsekséget Esztergomba telepítse (1802: 17. te.), de ez csak Rudnay érseksége alatt vált valóra. 1822-ben megkezdődött a hatalmas méretű főszékesegyház építésen Vár-hegyen. A tereprendezés sajnos örnkre__ejtűntette _a középkori maradványok egy részét. Kühnel Pál és. Paek-h -János, tervei szerint folyt á munka a megrendelő Rudnay érsek ha!áláig (T831). Ezután ^ ák xfseki-kincstár kiinerL:lésc 'es~ á'h'ccsiZudvari kamara késleltető manőverei miatt csak 1840-ben folytatták a m

Az építkezés mérséklése miatt nem készülhetett ^TTéljes egészében hazánk legmonumentálisabb klasszicista tere, viszont pótolhatatlan értékű középkori épületek maradtak meg ezáltal.

Korabinszkyé után négy évtizeddel keletkezett Helischer József kéziratos munkája, amely szintén ismerteti Esztergomot.

.„A város — azaz a kir. város — belső, falon belüli városrészre és külvárosokra oszlik... Összesen 24 utcája van, a legtöbb egyenes vonalú, széles és a belső városrészben kövezett. Négy tere van: a Főtér, amely a legnagyobb, a szép Városházával és Szentháromság szoborral (a mai Széchenyi tér); a Kis-piac (a mai Rákóczi tér), a Hal-piac (a mai Pór Antal tér) és a Szent Vendel-tér- (a mai Hősök tere).” A vendégfogadók száma hat, a kávéházaké kettő. Jelentős a város környékén a bortermelés. Főleg fehér bort szállítanak szekéren a bányavárosokba, a Dunán pedig Győr és Moson felé, sőt Ausztriába is. Az 1823. évi összeírás szerint az iparos mesterek száma 446, a segédeké 388, az inasoké 149. 1821-ben Beimel József könyvnyomdát állított föl, s beszerezte a keleti nyelvek betűanyagát is.

36