Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

I. Az ezeréves város

Esztergom a XIX. század első negyedében (J. Alt. kőrajza)

Esztergom a XIX. század első felében vált iskolavárossá. 1823-ban főgimnáziumában a bencések 382 diákot tkní- tottákTaz elemiben két mester 285 fiú-, másik két -mester pedig 140 Ieáftynüvendék'etF^-——

Az 1820-as években Szenttamás lakossága alig haladta mei? az 1800-aJ_ua-Viziváro3 62 házában pedig mindössze hétszázan laktak.

ATXIX. század első felében a város kétjiagv megrázkód- táíásf élt át: az I8uy. évi" és azTtHnaTsökkal pusztítóbb —^larviyptTA rombolás azonban jóval kisebb mértékű volt a pestinél s nem is követte olyan látványos újjáépítés.

A reformkor politikai és gazdasági küzdelmeiből Esztergom is kivette részét. Jelentős lépésnek számított, hogy 1845-ben megalakult a takarékpénztár.

1848.jnárcius 18-ána királyi és az érseki város, valamint a szomszéd községek lakói Pinke István főbíró elnöklete

37