Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
I. Az ezeréves város
koztak többé Esztergommal. A város kuruc érzelmű lakosságára pedig lesújtott a terror: 69 polgár birtokát kobozták el kurucpártolás miatt. Időközben az esztergomi városi tanácsnak sikerült kieszközölni, hogy a város királyi kiváltságlevelét újra kiadják. Az oklevél 1708. február 18-án kelt Bécsben (a rendelkezést utóbb az országgyűlés az 1715: 37. törvénycikkel ismerte el), de a város oly szegény volt, hogy még az oklevél illetékét is csak 1709-ben tudta lefizetni; mégpedig úgy, hogy az egyik helybeli serfőzőtői és mészárostól vett föl kölcsönt. Ráadásul mivel a megyei élet a Rákóczi-szabad- ságharc miatt szünetelt — nem tudták az oklevelet hivatalosan kihirdettetni, s enélkül jogilag érvénytelen maradt. Mikor 1710-ben a megye újjáalakult, a rendek azzal utasították vissza, hogy a kihirdetés törvényes határideje már letelt. A kétségbeesett város erre a királyi kancelláriához fordult. Az 1710. július 12-én kelt királyi leirat végül is elérte célját: november 10-én a vármegye kihirdette, hogy Esztergom újra a szabad királyi városok sorába lépett. Mindent egybevéve a fontos kiváltság másfélezer forintjába került a városnak, ami abban az ínséges időben igencsak nagy pénz volt. A város békés évszázada^ A harcok elükével Esztergom a következő képet mutatta: négy utca (a Budai, Szent Anna, Szent Lőrinc és a Duna utca) és a királyi város lakosainak többsége magyar volt. A 249 lakos mellett ekkor tíz puszta telket számláltak össze. Ugrásszerűen nőtt a mezőgazdasági művelés alá vont terület nagysága. Főleg a szőlőművelés fejlődött szépen. A gazdasági élet élénkítéséhez nagyban hozzájárultak a vásárok. 1692 óta tartottak állandó ^hetivásárt és évenként négy országos vásárt. Rendszeressé vált a’postaforgalom is. Úiabbjcéhek alakultaké a kereskedők— kalmárok céhlevelét IIDKároly erősítette meg, a magyar csizmadiák céhlevele 1712-ben kelt, a német fazekasoké 1711-ben. a német vargáké és asütők (pékek) céhéé is ctigyanal^Qr*J713J3aiLemlítik először a szűcsök, a lakato- sökkTs a szíjgyártók céhét 1715-ben nyertek szabadalom- levelet a német kádárok, 1724-ben a magyar-süveggyártók. 1710-ből van adatunk a takácscéhről. Egészében azonban 32
