Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
I. Az ezeréves város
1684-ben a felszabadító seregek ütegei már Buda falai alatt dörögtek. Az ostrom azonban ezúttal még kudarccal végződött, s ráadásul 1685-ben a török ismét Esztergom ellen készült. A több mint hetvenezres császári sereg ellen azonban csak jóval kisebb erőt tudtak fölvonultatni. A császári fősereg Érsekújvárt vette ostrom alá és Sejtán Ibrahim török hada a császáriak kezén levő Esztergommal a hátában nem adhatott közvetlen segítséget a szorongatott várnak. Ezért a törökök elfoglalták Visegrádot, majd Esztergom alá indultak. A veszélyt jól látta a francia Lassay Armand de Madaillan márki, aki a Garam menti táborból június 20-án — három héttel Érsekújvár ostromának megkezdése előtt — a következőket írta egy levelében: „Esztergom... egyike a legszörnyűbb helyeknek, amelyet itt láttam, teljesen fel van perzselve, alig maradt belőle vagy két ház. Valaha erős kis város volt... Hírlik, hogy a törökök Budánál gyülekeznek, hogy betörjenek Érsekújvárra. Ha mi megtámadnánk Érsekújvárt — meggyőződésem szerint a törökök akkor Esztergomot vennék ostrom alá...” Joachim Strasser ezredes parancsnoksága alatt Esztergom 2700 főnyi őrségében 400 magyar huszár és hajdú is volt, falain pedig 30 ágyú állott. Csak a várat és a Vízivárost védték s ezenkívül Párkányt erősítették meg. Július 30-án érkezett a török sereg a vár alá, és augusztus 1-én már három török üteg tüzelt a falakra olyan helyekről, ahol a vári ágyúk nem árthattak nekik. Az ostromárkok kígyózva közeledtek a falak felé. Hiába lőtték éjjel is az árkokat, a munkát nem tudták hátráltatni. A várban jelentős károkat okozott az ágyúzás, főleg a Bakócz-kápolná- ban, melynek tetejét szétlőtték. Szerencsére az idejében érkező fölmentő sereg, mely Tátnál tönkreverte a törököt, felszabadította Esztergomot. A felszabadított Esztergom és a Rákóczi-szabadságharc. 1686-ban Buda visszatoglalása alkalmából egész Európa ünnepelt. Esztergom végvár szerepe ezzel megszűnt, de a vár és a Víziváros korlátlan ura a várparancsnok marádt a~XVHl. század közepéig. Az esztergomi érsek nem tért vissza-N agy Szombatból ősi székhelyére. ' —'' 30
