Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
I. Az ezeréves város
seregre. Az ostrom nemcsak egyszerű körülzárásból állott, véres harcokra is sor került. A Vízivárost például rohammal foglalták el, s az ostromlók jelentős zsákmányhoz jutottak. Nem tudjuk, hogy a harcok során mi volt a királyi város sorsa. Feltehető, hogy az érsekkel és a káptalannal évszázadok óta rossz viszonyban levő város a királyt és híveit támogatta. Zsigmond 1403. október 8-án hirdetett Budán közkegyelmet a lázadók számára. Az esztergomi érsek azonban csak októberben folyamodott hozzá kegyelemért. Kanizsai János esztergomi érsek 1415-ben halt meg és csak nyolc esztendővel később nevezték ki utódját, Pálóczi Györgyöt. Ezután békés évtizedek következtek, amit csak a cseh husziták betörései zavartak meg az 1430-as években. 1440-ben Szécsi Dénes került az érseki székbe, és meg- koronázta._az--OKz4ggyűlés- által megválasztott -Jagelló Ulászló ellenében Albert király utószülött fiát, Lászlót, ffi-ríéven a? ötödiket a magyar királyok sorában. Ulásjzló Idán május bi.pn v^ruiii hp RnHáfa t-tply7ptpt megnehezí_tette. hogy-az-északl-Btrrra=szakasz Esziergpfrftól kezdve _ e llenségei kezén volt. Szécsi Dénes július 17-én. Szék^sfe- ' hér váróit ezú t tál uTás2óJ-Eöronáz ta_ mcg,az ell opottszen t korona—helyett-J^Jstván király ereklyetartójáról leemelt'’ /koronával. Az érsek azonBinr-nem-hódok be Ulászlónak, hanem Garai nádorral együtt nagyszabású akciót indított. Maga Erzsébet királyné, V. László anyja is Esztergomba ment. Thuróczy János krónikájában a következőket jegyezte föl az eseményekről. „Ebben az időben... Szécsi Tamás, Dénes esztergomi érsek úr fivére őrizte Esztergom várát... Esztergom várából vitézül ki-kitort és tűzzel-vassal nagy pusztítást művelt azoknak falvain, kik nem a királynéval és fiával tartottak... Ulászló király pedig, mikor látta, hogy pártja teljes buzgalommal harcol érte, s meghallotta, hogy az uralma ellen levő bárók harcra készülnek: összegyűjtötte seregeit, bátran harcba indult; először Esztergom várát akarta megvívni; körülfogta, megszállás alá vette, Szent Tamás hegyén erődítést emelt. Ostromlók és ostromlottak Mars játékát űzve, gyakran összecsaptak, kölcsönösen sebeket vágtak egymáson s vesztették lelkűket és vérüket. Mikor ezt Dénes érsek úr látta, nyomban sóhajtozni, könnyezni kezdett, úgy vélte, isten ítélete van rajta, ha nem vet véget ennek a csapásnak... Ezért rögtön közbenjárókat küldött a királyhoz. Békességre, fegyvemyugvásra törekedett; ezt meg is szerezte.” 18
