Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
I. Az ezeréves város
_Azután ismét a béke évei következtek. A XV. század k özepén a SztT Adaibert-templorn újabb tatarozásra és átépítésre-szorult. Széesi Dénes érseksége alatt 1449-ben hozzájárulást kértek a költségekhez. V. Miklós pápa 2000 arany befizetésére kötelezte a magyar egyháziakat. 1453. november 13-án került sor az ünnepélyes fölszenle- ISsrerSzécsLérgek címerrel ékesjlett-gyöSyorű kelyhét ma is őrzi az esztergomi kincstár] Vitéz János és Bakócz Tamás Esztergomav Esrtergom középkori történetében különleges helvet—fnelal el Vitéz János érseksSüSíieiThleier-atni-Bavan alig tartott tovább fél évtizednél, de ennyi elépLis votf abhoz,-- hogy-Buda melleti Esztergom is a magyar reneszánsz müvészetLés kulturális kbzpontjavCallktiljón. Antonie-Por.fini így írt yitpj-hrm-x építkezéseiről. * „Az érsekségre igen rátermett férfi volt, aki a várban fényes ebédlőt építtetett. Az ebédlő elé pedig pompás kiugró vörösmárvány folyosót emelt, nagy erkéllyel. Az ebédlő főhelyére szibilla szentélyt építtetett, csúcsíves boltozattal, ahol az összes Szibilla látható volt. Az ebédlőben nemcsak Magyarország valamennyi királyát láthatták időrendben, hanem a szkíta ősöket is.” 19 Az érseki könyvtár Mátyás királyéval vetekedett nagy- sághan-és értékben. A békés kulturális fejlődésnek az vetett véget, hogy Vitéz János egyre inkább szembefordult-----Mátyás király po 1 i ti kájávafi]?HTI^err^utött S3zakltásig. \ A király fegyverrel kény szeri tét te az ősz főpapot, egykori nevelőjét meghödólásra, akit megaláztatása egy esztendő alatt sírba yilt—Síremléke rrra lsTatháfÖ a -székesegyház. .kriptájában. Vitéz János építkezéseit Estei Hippolit érsek- _sége—alatt—-—1487-től joIytattáiT A gyerTnek-fiőpap Vitéz János hagyatékaként talált a várban hideg és meleg vizű fürdőszobát és függőlcertet. A szirtfok melletti palotából pompás kilátás nyílt a Dunára. Mátyás halála után özvegye, Beatrix egy évtizeden keresztül itt búsonghatott a szerencse forgandóságán. ^Az esztergomi reneszánsz építkezések Bakócz Tamás érseksége alatt fejeződtek be. Maga Bakócz odakerülésének második évében a következőkben foglalta össze az esztergomi állapotokat.
