Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
III. Kirándulások
közé kanyarodik. Déli oldalon, a Szentléleki-patak mentén feküdt a középkori Bajon falu, amelyet 1244-ben említ először oklevél. 1543 körül pusztulhatott el. 1570-ben a török adóösszeírás már puszta, lakatlan helyként tünteti föl. A szűk Cserepes-völgy kezdetéhez érve az út két oldalán kiépített autóspihenőt találunk. Észak felé rövid bekötőút vezet a Barát-kúthoz, illetve a barát-kúti erdészházhoz. Az út újabb kanyarja keresztezi a Szentléleki-patakot. Ettől a kanyartól északra emelkedik az erdős, 320 m magas Árpád-vár csúcsa. Az erdővel benőtt csúcson egy feltehetően Árpád-kori földvár sáncának és árkának nyomai figyelhetők meg. Néhány újabb kanyar után ezúttal a műút déli oldalán találunk autóspihenőt, majd elágazáshoz érünk. Jobbra az út Dobogókőre vezet, balra pedig lekanyarodik Pilisszentlélek községbe. Pilisszentlélek. Völgy katlanban fekvő, a világtól elzárt, csendes kisközség. Tulajdonképpen két helység egyesítéséből keletkezett: az egyik neve Huta, a másiké Szentlélek volt. A XVIII. században Huta- Szentlélek néven emlegették. A Huta név egy üveghutára utal, a Szentlélek nevezet pedig az itteni pálos kolostor emlékét őrzi. Eredetileg a tájék királyi vadászterület volt, s ezt IV. Béla 1263-ban adta a pálosoknak. A falu lakossága a török időkben teljesen kipusztult. A török kiűzése után a birtokrendezések a pesti pálosoknak juttatták, akik szlovákokkal telepítették be. Lakosai főleg szőlőtermeléssel, mészégetéssel és favágással foglalkoztak. A XIX. század elejéig üveghuta is működött itt. A község előtt, a műúttól északra, a Szentléleki-patak völgyét a középkorban halastó-gát zárta el, melynek magassága a völgy legmélyebb — déli — pontján meghaladta a 4 métert is. Itt lehetett a zsilip. Ma a gátnak ez a része áttörve látható. Egy csatorna maradványai is kivehetők. Ez feltehetően malomnak biztosította a vizet. A gát alatt, a patak északi partján lehetett eredetileg a középkori falu. A középkori pálos kolostor romja a községtől északra, egy domboldalban fekszik, piros jelzésű turistaúton 10—15 perc alatt kényelmes sétával elérhető. Az 1928 — 33 között végzett ásatások eredményeképpen több épületrész elhelyezkedését sikerült meghatározni. A kolostor egyik része 50X20 méteres épület volt, melyet délről és keletről udvar 153
