Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

III. Kirándulások

Bartók Béla utcáig, keleten a Dobogókői útig terjedő középkori Kovácsi falu helye mellett vezet el az utunk. A település templomának maradványai a mai vasútállomás épülete mellett és helyén kerültek elő 1912-ben; kéttornyú, háromhajós, román stílusú egyház volt, mellette kisebb épület állt. Mivel a településhez tartozó területen fémolvasztókemence és IX—X. századi egyéb régészeti anyag is került elő, világosan következtethetünk arra, hogy korai fémműves központ volt itt. Maga a név, Kovácsi is erre utal. A XI—XIII. században ez volt az esztergomi pénzverők faluja.

Oklevél egyébként magát Kovácsi falut először csak 1245-ben említi. 1264-ből azt is megtudjuk, hogy a település északi részén vezetett a Kovácsok utcája. 1270-ben a pénzverők falujának említik Kovácsit (villa Monetariorum), s három templomáról emlékeznek meg, melyeket Szt. Kozma és Damján, Szt. János, ill. Szt. Mihály tiszteletére szenteltek föl. 1326-ban Károly király — ismertebb nevén Károly Róbert — Kovácsit Esztergom városának adományozta. Ezután több adatunk nincs róla. Feltehetően már Esztergom 1543. évi ostroma idején elpusztult, de emléke tovább élt, határait még 1721-ben is megtartotta a nép emlékezete. A vasútállomásnál a Szt. János-templom alapja került elő.

Kifelé haladva a Dobogókői út 64. számú ház telkén az 1960-as évek elején török kerámia vízvezetékcső-marad- ványok kerültek elő. A környéken, a Galagonyás-dűlőben még az 1770-es években is kijavítottak egy felirat szerint valamiféle vízvezetéket. A Csurgó-kút vizét a mai Dobogókői út vonala mentén vezették be a törökök a városba. Elhagyva a város házait, a műút bal oldalán szőlők, gyümölcsösök húzódnak s borospincék sorakoznak. Az utat keresztező Diós-patak völgye fölött emelkedik a Borz-hegy, melynek déli csúcsát a XVIII—XIX. században Leányvárnak nevezték. Száz esztendővel ezelőtt állítólag valami régi kőfal is állott a hegytetőn, amit a szőlősgazdák nyom nélkül elbontottak. Akkor még a csúcsot kerítő sáncgyűrűt is látni lehetett. Valaha a csúcson lehetett a középkori Peszér falu temploma, a temetővel. A királyi pecérek faluja volt ez. Egyedül csak egy 1326-ban kelt oklevél említi, már a török kor előtt elnéptelenedhetett. A csúcsot kerítő sánc talán a XVI—XVII. századi ostrommal kapcsolatos erődítmény.

A 297 m magas Látó-hegy alá érve az út lassan az erdők

152