Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
III. Kirándulások
tetőt. A templomhajó két boltszakaszos, a szentély a hajónál keskenyebb. Erdődy László Ádám nyitrai püspök építtette 1733—44 között. A XVIII. századi szószékének hangverőjén Mózes alakja látszik. A községben, a műút nagy kanyarjánál az utóbbi években szépen rendezett, parkosított teret alakítottak ki, amelyen átfolyik a Malom-patak. Itt áll a modem Szökeforrás- étterem. Előtte autóparkoló van, s mellette áll a Művelődési Ház (Táncsics u. 2.). Az épületben van a Dömösi Galéria, ahol évente több képző- művészeti kiállítást rendeznek. Külön terem mutatja be a 900 esztendős Dömös történeti emlékeit: egy pompás oszlopfő másolatát a prépostsági romok közül (eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban), melyet állatalakok és egy lovas alakja díszítenek. A falakon a Képes Krónika Dömös történetével kapcsolatos illusztrációi és a hozzá tartozó szövegrészek láthatók. A falak mentén a prépostság faragott kőemlékei és a környék régészeti leletei sorakoznak. A katolikus templom közelében a főút déli oldaláról nyíló kis tértől vezet fel egy meredek utcácska, melyről balra letérve jutunk a domboldalban fekvő temetőbe. Itt nyugszik Kőrösy László (1856—1918) irodalomtörténész, író, hírlapíró. 1882-től tíz esztendőn át volt tanár Esztergomban, eközben három évig szerkesztette az „Esztergom és Vidéke” c. lapot. A temető fölött, a községtől nyugatra találjuk a dömösi prépostság romjait. A domboldalon 4—5 m magas magányos falcsonk mered az ég felé. Amíg az 1970-es években meg nem indultak az ásatások, ez volt a kilenc évszázados romok egyetlen látható maradványa. Kiderült a kutatás során, hogy a prépostsági templom egy része a XI. századi királyi palota melletti templomhoz tartozott. A dömösi prépostságot 1107-ben Kálmán király testvére, Álmos herceg alapította. Átépíttette a régi királyi palotát a prépostság céljaira s a munka befejezése után meghívta a királyt, hogy jöjjön el fölszentelésére. Ezután a palotabeliek megvádolták a herceget, hogy meg akarta öletni a királyt a monostor épületében. Kálmán haragra gyulladt, de a püspökök és más főemberek megbékítették. Álmos azonban nem kerülhette el végzetét: 1113-ban — egy újabb kibékülés után — a király megvakíttatta kisfiával, Bélával együtt, és a dömösi monostorba vitette. Kálmán, mikor halálát érezte közeledni, hogy fiának, Istvánnak 148
