Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

III. Kirándulások

biztosíthassa a trónt, elrendelte Álmos megöletését. Both fia Benedeket bízta meg a feladattal. A Képes Krónika szól erről: „Amikor aztán Benedek odaért, a herceg a monostor előtt ült, és siratta fájdalmát. Amikor meghallotta a lovasok siető közeledését, megérezte lelkében, hogy veszedelem fenyegeti, és bevezettette magát a monostorba, és kezével megfogta Szűz Szent Margit oltárát, hogy Isten és a szentek tiszteletéből ne merészeljék elvonszolni onnan. De Benedek... rá vetette szentségtörő kezét, és erőszakosan elvonszolta az oltártól, melyet tartott. Mialatt így azon igyekezett, hogy elvonszolja, a herceg kezéről lehorzso- lódott a bőr, és az oltárt vér szennyezte meg. A papok vigyáztak az egyház ajtajában, el akarták fogni Benedeket; ő megneszelte ezt, dühös szívvel kiment, ahogyan tudott; és amikor elvágtatott Pilis erdejében leesett a lóról, nyakát szegte és meghalt..

A gyilkosság tehát meghiúsult.

Kálmán fiának, II. Istvánnak halála után Álmos herceg megvakított fia lépett trónra II. Béla néven. Ő 1138-ban oklevélbe foglalta mindazokat a birtokokat, amelyek a dömösi prépostság- hoz tartoztak. A terjedelmes oklevél 95 falut sorol fel, 1332 szolgát említ meg név szerint, 138 szőlő is tartozott a birtokállományhoz. A szolgálónépek között sokféle mesterséghez értő akadt: kenyérsütők, szakácsok, harangozok, esztergályosok, méhészek, lovászok, ácsok, solymászok stb. Esztergomból Milost, Döntősről Cigu kenyérsütő szolgált a monostornak. A szakácsok között is akadt dömösi: Cipcu, Jeraslau, Scura. A harangozok közül dömösi Indi, Humete, Huruat, Bene, Wetikin és még egy, akinek a neve ma már olvashatatlan. Helemba faluból 33 halász dolgozott a monostornak. A földművelők sem maradhattak ki a névsorból, így Dömösön egy eke, három szántóvető háznéppel.

1242-ben, a tatárjárás idején minden bizonnyal elpusztulhatott a monostor, de hamarosan újjáépült. Fülöp nevű prépostja 1246-ban IV. Béla király feleségének, Máriának volt a kancellárja. A monostor épülete véglegesen Esztergom török kézre kerülése (1543) után válhatott rommá. 1702-ben a romokat is felrobbantották és anyagából építették Dömösön a XVIII. századi házakat és a templomot.

Sikerült teljes egészében feltárni az altemplomot, s előkerültek pompás kőfaragványai. A jelenleg elhanyagolt romok helyreállítására remélhetőleg hamarosan sor kerül. A kerltőfal, amelynek vonulatát sikerült meghatározni, 70X70 m-es területet vesz közre. Az eredeti királyi palotából egyelőre a pincék kerültek elő.

A dombról széttekintve előttünk magaslanak a Börzsöny hegyei, előtérben a 485 m magas Szent Mihály-hegy. A domb aljában Dömös háztetői piroslanak. Dél—délkelet felé a Prédikálószék hatalmas, 641 m magas tömbje emelkedik.

149