Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
III. Kirándulások
a kanonokok hatalma alá, ezenkívül öt mansio szolgát, két ekét, tizenegy szőlőt, húsz ökröt, háromszáz juhot, réteket, szántókat, gyümölcsfákat, erdőt.. .a király ebben az ügyben szabad rendelkezést engedélyezett nekem a dömösi kúriában, amikor télidőben a németek megsemmisítésére készült. Ennek az elhatározásomnak és intézkedésemnek tanúi Gurcu esztergomi ispán, Herney fia Szella... ” Ennek az oklevélnek az alapján ünnepelte 1979-ben 900 éves fennállását Dömös község. I. Béla király halála után alig négy évtizedre Dömös hercegi birtok lett. Kálmán király testvérének, Álmos hercegnek engedte át. A Képes Krónika szerint „A herceg a vadászatban lelte örömét, egyre csak ezt űzte, a király pedig megadott neki mindent, ami a vadászathoz kell.. .A herceg ezután (1107-ben) Dömösön monostort épített.” A monostor később elpusztult ugyan, a község azonban nem. Az 1570. évi defter szerint öt háza és küenc kapuja volt, jövedelme meg 3330 akcse. Fizettek kapuadót, továbbá adóztak a búzáért, az erdő- és legelőhasználatért, a méhkasok után, a sertések után, a gyümölcstermésért, ehhez járult a bírságpénz, menyasz- szony- és hordóadó stb. A XVII. században a falu néhány évtizedre elnéptelenedett, de hamarosan újra betelepült. 1696-ban öt telkes jobbágyot és tíz zsellért számláltak össze. A lélekszám csak lassan gyarapodott: 1732-ben csak 293 fő lakott Dömösön. Miután a kevés és rossz minőségű megművelhető föld nem nyújtott elegendő megélhetést, ezért sokan dunai hajózással, fakereskedéssel, fakitermeléssel, fuvarozással foglalkoztak. Jelentős szőlő- és gyümölcstermesztést is folytattak a helységben. A múlt század második felében kezdtek fölfigyelni Dömös környékének szépségeire. Festegetett itt Keleti Gusztáv, majd a századfordulón Kemstok Károly alapított itt alkotóműhelyt (később Nyergesújfalura települt) és egész kis művésztelepet vonzott maga köré. Sok más mellett megfordult itt Fényes Adolf festőművész is. A közeli Esztergomban villát építő Babits Mihály is gyakran volt Dömös vendége, több verse született itt. Dömös lényegében egyutcás településnek számít, házainak többsége a 11-es műút átmenő szakasza, a Kossuth Lajos utca mellé épült. Az utca északi végén, a SZOT- üdülő közelében áll az 1873—76 között épült református templom. Homlokzati tornya jellegzetes a sarkokon elhelyezkedő négy fiatoronnyal. Nem messze tőle emelkedik a Mindszentek-kápolna az út szélén. Hullámoromzatű, barokk épület. Szentélye félköríves. Belső tere keresztboltozatos. A kápolna az 1743. évi pestis emlékére épült. A központban, a főút térré szélesülő elágazásában áll a homlokzati tornyos barokk katolikus templom, amelyről a századfordulón eltávolították a hangulatos hagymakupolás 147
