Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
A kapuszorosból kijutva a Vár-hegy fennsíkjára érünk. Előttünk magaslik a Főszékesegyház épülete. Itt balra fordulva a vár déli részén emelkedő dombra vezető sétányon haladunk tovább. A Duna felőli oldalon emelkedő romos kaszárnyaépületet elhagyva a Vármúzeum bejáratához érkezünk. A bejárat melletti falon jobbra 1980. december 27-én leplezték le Lépőid Antal kanonoknak, a középkori vár és város kutatójának emléktábláját. A tábla szövege a következő: „Az Árpád-házi királyok palotájának feltárója, Lépőid Antal (1880—1971) áldozatos munkájának emlékére. Dunakanyar Intéző Bizottság. Komárom megyei Múzeumok Szervezete. Esztergomi Vármúzeum. 1980.” A Vármúzeum a feltárt középkori királyi palota megmaradt helyiségeit mutatja be. A királyi palota első építési periódusának — Géza építkezéseinek — maradványai, amelyek a Főszékesegyházhoz közelebb eső részen kerültek elő, jelenleg nem láthatók. István király bővítette ezt dél felé s a korábbi sánc-védőművet kőfallal helyettesítette. István palotája fölé jóval nagyobb méretű palotát építtetett III. Béla király, aki Bizáncban megszokta a pompát, és uralkodói székhelyén a szerény és korszerűtlen palota helyett egy reprezentatív épületet emeltetett. A XIII. század elejétől a királyi palota az érsekek tulajdona lett, bár többször megfordultak itt királyaink is. Az 1242. évi tatár támadás nem valószínű, hogy kárt tett volna az épületben. A XIII—XIV. század fordulóján viszont a vár többszöri ostroma megviselte a palotát is, amelyet Telegdi Csanád érsek állíttatott helyre, felújíttatva díszeit. Feltehető, hogy a XV. század közepén, Szécsi Dénes hosszú ideig tartó érseksége alatt nemcsak a Főszékesegyház építése folyt, hanem a palotán is végeztek átalakításokat. Vitéz János alig több mint fél évtizedes érseksége (1465 — 72) alatt igen jelentős építkezésekre került sor. A feljegyzések szerint tágas ebédlőt, az ebédlő elé pedig vörösmárványból pompás tornácot emeltetett kettős folyosóval. Az étteremnél szibillaképes fülkék álltak. Az ebédlő falán sorakoztak a magyar királyok és a pogány fejedelmi ősök arcképei. A nagy műveltségű humanista főpap még hideg- és melegfürdő-fülkéket is létesíttetett. Vitéz János Mátyás-ellenes összeesküvése és halála véget vetett az építkezéseknek, amelyek csak Estei Hippo lit érseksége (1487 — 97) alatt folytatódtak. Erről többé-kevésbé pontos felvilágosítást nyújtanak a fennmaradt számadáskönyvek. A beköltözéskor fölvett átadási leltár szerint a dísztermeken, tárházakon, kápolnán, ebédlőn, konyhahelyiségeken, a személyzet, a várnép és őrség szobáin kívül 25 lakószobát foglalt el az olaszokból álló 97
