Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
A Berényi Zsigmond utca 6—8. számú ház udvarán álló trapéz alakú bástya dunai oldalához jutunk. Ez feltehetően török erődítmény, a XVI. század első felében emelhették. 1750 táján újították meg. Ma ház áll rajta. Az érseki palota kertjét elhagyva a 19-es hősök t e r é - re érünk. Itt, a mai úttest közepén állhatott a Rév-kapu, török nevén Iszkele-kapu, német nevén Wasserthor. A középkori eredetű kaputól a Szigetre a török korban fahíd vezetett. Evlia Cselebi leírása szerint a kapun kívül, a Duna partján mészárosboltok álltak az 1660-as években. A közelben volt a kikötő. 1706-ban a kaput — egy alaprajz szerint — barbakán is védte. A kaputornyot 1815-ben bontották le, a tőle észak — északnyugat felé húzódó városfalat pedig 1882-ben, az érseki kert építésekor. A középkori fahíd nyomvonalában 1897—98-ban épült a ma is látható vashíd 89 kísérlete alkalmával pusztult el, immár véglegesen. Cölöpjeit még a XVIII. század közepén is látni lehetett. A Duna-parti sétányon délnek tartva érünk a Sobieski - emlékműhöz.jlobieski János lengyel királynak oroszlán- része volt abban, hogy 1683. szeptember 12-én Kara Musztafa török nagyvezír Becs alatt megsemmisítő vereséget szenvedett. Még egy hét sem telt el ezután és a szövetséges seregek megindultak Magyarország felé. Az élen a lengyelek haladtak. Sobieski egyenesen Buda ellen készült, az óvatosabb Lotharingiai Károly azonban Érsekújvár vagy Esztergom ostromát javasolta. Október 2-án döntött a haditanács: a cél Esztergom. Október 7-én ért Sobieski János lengyel király Párkány alá, s ekkor csaknem végzetessé váló hibát követett el. A törökök a lengyel lovasságot csapdába csalták, s hajszál híján fogságba nem került maga Sobieski is fiával együtt. Egy vitéze mentette meg, aki az üldöző törökök közül egyet levágott, egyet pedig megsebesített. Két nap múlva viszont egyesült a lengyel és császári sereg és döntő győzelmet aratott, s elfoglalta a párkányi török erődítményt^ Sobieski örömmel tudatta a sikert szinte egész Európával, de megtépázott hadaival nem akart részt venni a vár ostromában. Hosszas rábeszéléssel sikerült maradásra bírni, a vár elfoglalása azonban javarészt a szövetséges csapatoknak köszönhető. Mindemellett Sobieskinek joggal állított emlékművet a kegyelet, hiszen hazánk felszabadításában és Esztergom visszafoglalásában is jelentős szerepet játszott.
