Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
— a Kossuth-hid. A földmunkák során sok török kori régészeti lelet került elő itt. A hidat a németek 1944 decemberében felrobbantották. 1948-ban épült újjá. Kossuth 1848. október 18-án este 6 órakor hajón érkezett ide, a régi hajóállomásra. Besze János fogadta őt másfélezer nemzetőr élén, fáklyafény mellett. A honvédelmi bizottmány elnökeként az ellenállást szervező Kossuth a hajóállomásról a Fürdő-szállóba ment. Alig ért oda, kitört a zivatar, s állítólag ekkor rögtönözték a máig jól ismert Kossuth-nótát: „Esik eső karikára Kossuth Lajos kalapjára... ” A szemben levő szigetcsúcson van az ún. Országzászló 1938-ban állított oszlopa. 1948-ban Martsa István szobrász Kossuth-emléktábláját tették rá, majd 1979-ben áthelyezték a Fürdő-szálló falára. lK‘ A szigetcsúcs közelében áll az 1893-ban emelt volt Mária Valéria-híd csonkja. 1944 óta többször fölmerült helyreállításának gondolata, de a megvalósítás mindannyiszor elmaradt, s helyette kompjárat köti össze Esztergomot a túlparti, szlovákiai Párkánnyal (Sturo- vo). A csonka híd mementóját érzékelteti Sebestyén Lajos verse: „Csonka hídlábak / a két part közt / a két nép közt / olyan ez mint a / visszafojtott kiáltás / mint a befejezetlen mozdulat / mint a / kimondatlan jaj / két szó között / mint a / félúton megállt / kézfogás”. A Kis-Duna partján, a fákkal szegélyezett Lenin sétány -on folytatjuk utunkat. A már említett együttes sarkán a Rév-kaput védő rondellának mintegy 1 m magas falcsonkja látható a falba befalazott ágyúgolyókkal. A XVII. században építették a törökök ezt az erődítményt. A Kos- suth-híd feljárójának készítésekor a rondella jelentős része a föld alá került. Elhagyva a József Attila Általános Iskolát, a Gépgyártástechnológiai és Híradástechnikai Szakközépiskolát, a Dobó Katalin Gimnáziumot és Egészségügyi Szakközépiskolát, az Óvoda utca sarkához érünk. Az Óvoda utca déli végénél állt a Ferencesrondella, amelyet valószínűleg a törökök építettek a XVI. században. A XVIII. században a „ferenciek körbástyája” néven említik. Az 1760-as évek elején valószínűleg Barkóczy 90
