Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
viszont 3000-et. Ezzel azonban a védők száma másfélezerre olvadt, hiába örvendeztek hát a roham visszaverése miatt Bécsben olyannyira, hogy a bécsi püspök a Szt. István-templomban hálaadó istentiszteletet tartott. Augusztus 8-án eldőlt a küzdelem. A törökök meglepték a víztorony csekély őrségét s a 18 ember a végsőkig védekezve elhullott az egyenlőtlen küzdelemben. A vízhiány, valamint az, hogy a várat rommá lőtték, az ellenállást reménytelenné tette. A korabeli közvélemény s később a történészek egy része is Esztergom védőit — igaztalanul — tartotta árulónak. A Malom-bástya északi fala az 1683. évi és az 1706. évi ostrom során is erősen megrongálódott, de nemsokára kijavították, majd 1763-ban a félkör alakú torony nyugati oldalán utat nyitottak rajta. 1818-ban a bástya dunai falát I. Ferenc császár újíttatta meg; 1906-ban viszont egy körülbelül 10 méteres falszakasz leomlott. A Berényi Zsigmond utca nagy kanyarral kerüli meg a várat s vezet Szentgyörgymező felé. A bokros-bozótos vároldalban elhanyagolt sétaút vezet föl a kanyartól az Északi-rondellához. A Berényi Zsigmond utca 20. számú ház után lesétálva a Duna-partra, a Sobieski sétány -ra jutunk s azon délnek fordulva a Víziváros fala előtt sétálunk visszafelé. A Veprech-torony Duna felőli részén láthatjuk a Szulejmán-emléktáblát. A rácsos kerítés mögött látható török feliratú kő Szulejmán szultán 1543. évi győztes ostromának emlékét őrzi. A vízivárosi városfal délnek futó s jórészt teljes magasságában megmaradt szakasza meglehetősen vékony. Ezt minden bizonnyal még az 1330-as években emeltette Telegdi Csanád érsek s mivel a Duna felőli oldal kevéssé volt veszélyeztetett, nem is igen építették át. A Duna ugyanis eredetileg közvetlenül a falak előtt folyt, a mai parkterület XX. századi feltöltés eredménye. Legutóbb az 50-es években több mint egy méterrel emelték iti a járószintet. A Malom-bástya előtti partszakaszon állott a XVI—XVII. században a törökök hajóhídja, amely Esztergomot összekötötte Párkánnyal. 1663-ban Köprili Mohamed cölöphidat veretett itt a Dunán, de egy esztendő múlva Souches német hadai lerombolták. Rövidesen újjáépült ugyan, ám 1683-ban a párkányi csatából menekülő törökök alatt szakadt le. A katasztrófát voltaképpen a császári ágyúk tüze okozta. A győztes császári seregek újra helyreállították és csak 1685-ben, a török újabb visszafoglalási 88
