Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
Az utca 15. számú háza sárgára festett kicsi, jellegtelen épület. A ház kamrájából kőboltozatú alagút indul enyhén emelkedve s kétszer balra megtörve a Vár vízivárosi kapuja felé. Az alagútnak 28 m hosszú szakasza járható. A végén földdel eltömödött s a boltozata is beszakadt. Bármennyire romantikus is, az alagút jelen állapotában nem látogatható. Építésének pontos idejét nem ismerjük, de alighanem a XVI — XVII. században készítették, ugyanis ekkoriban ostromok idején az erős ágyútűz miatt a Vár és a Víziváros közötti közlekedést másképp biztonságosan megoldani nem lehetett. A Berényi Zsigmond utca 18. számú épület lényegében a hajdani Veprech-toronnyal, a Víziváros északi erődítményrendszerének egyik fontos részével azonos, melyet 1239-ben említettek először. A tornyot az idők során többszörösen is átépítették. Gyalogkapuját a török korban elfalazták, majd a felső részét a XVII. századi Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámivá alakíttatta. Ez téglalap alaprajzú, nyeregtetővel fedett épület volt, minarettel. A részleges kutatás nyomán török kori építészeti részletek eddig az északnyugati oldalon kerültek elő; itt volt a bejárati kapu, amelynek két oldalán a kőkeretes, egyenes záródású ablakok ma már befalazva láthatók. A minaret az északnyugati homlokzathoz csatlakozott, bejárata a dzsámiból nyílt; félkörives ablaknyílását elfalazták. Az egykori dzsámi ma lakóház; korábban, 1756 után érseki magtárként használták. A Berényi Zsigmond utca 20. szám alatt a középkori magyar ipartörténet egyik jeles helyéhez érkezünk. Az itteni Malom-bástya belsejében fakadó melegforrások vize már bizonyára az Árpád-korban is malmot hajtott. A malmot 1391-ben Kanizsay János érsek a Szt. István prépost- ságnak adományozta. 1489-ben olvashatunk ismét róla. Ám egy vízimalom önmagában nem rendkívüli szerkezet, annál inkább figyelemre méltó a hozzáépített vízemelő gépezet, amely a várat vízzel látta el. Az bizonyos, hogy ez a gépezet 1543 előtt már megvolt. Nem lehetetlen — miként Zolnay László feltételezi —, hogy Estei Hippolit érsek (1489 — 97), Mikszáth emlékezetes regényének, a „Kis prímásnak” a hőse építtette Chimenti Camicia mesterrel. A vízemelő szerkezet az ostromkor megrongálódott, de a törökök hamarosan kijavították és működött is rendületlenül. Az itt megfordult követek és utazók általában meg is emlékeztek róla, mint különleges technikai csodáról. Mikor a vár 86
