Cséfalvay Pál: Az esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1992)
A kápolna építészeti értékei
68 Szent István napján ide zarándokolt Esztergom hívő népe. Mára visszaállították eredeti formájába, és mint az ország legrégibb lakószobáját tiszteljük. Nem lehet korábbi in. Béla idejénél. Az épület többi részét a törökök betömték, hogy legyen erős bástyájuk az ágyúk elhelyezésére. Vitéz János híres ebédlőjének romjain kaszárnyát építettek - teljesen átalakítva eredeti formáját -, később lakásokat alakítottak ki benne. Ez volt a helyzet 1934-ig. Ekkorra a falak állandó omlása és az üregek keletkezése folytán életveszélyessé vált az épület: nem lehetett tovább odázni a feltárást. Az ásatások meglepő eredményre vezettek. Dr. Lépőid Antal tudományos kutatásának eredményeképp, és a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke, Gerevich Tibor szakmai és anyagi támogatása révén került elő mindaz - négy év leforgása alatt amit ma látunk. Lépőid és Gerevich irányításával olyan rekonstrukció és restauráció született, amely ma is iskolapéldája a korszerű műemlékvédelemnek. A 1934-es és az 1964-es ásatások nem foglalkoztak az ún. kaszárnyaépülettel. A napjainkban is folyó kutatás (Dr. Horváth István vezetésével és Dr. Vukov Konstantin közreműködésével) derítette ki, hogy a kaszárnya azonos Vitéz János többször magasztalt nagy ebédlőjével, és tudományos szempontból nincs akadálya a rekonstrukciónak. A várat jelenlegi állapotában mint múzeumot vizsgáljuk. Habár a fő hangsúlynak az épületegyüttes által hordozott műértékekre kell esnie, nem érdektelen a benne felhalmozott műtárgyak együttese sem. Közülük bennünket itt csak azok érdekelnek elsősorban a kőemlékekről van szó amelyek kapcsolatosak a Várheggyel, így a középkori Szent Adalbert-székesegyházzal. Amikor ezeket tárgyaljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ásatások „hasznosítása” során -- Lépőid elképzelése szerint - a vár és múzeuma a Keresztény Múzeum részeként, mint „kőtár” szerepelt. Ezért ide gyűjtötték nemcsak az ásatások során talált kőemlékeket, hanem ide hozták át az eddig a bazilika bemutatótermében őrzött, a Szent Adalbert- székesegy ház romjaiból megmentett köveket is. Ugyancsak itt helyezték el a Simor prímás által gyűjtött és a kölni Schnütgen kanonok gyűjteményéből vásárolt oszlopfőket és padlótéglákat. Ezzel kapcsolatos két további gyűjtemény, az Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat és a Bencés gimnázium gyűjteményének idehelyezése is. Röviden: ide került az összes elmozdítható történelmi kő, amit a múlt század vége óta Esztergomban és vonzáskörzetében találtak. A vár legjelentősebb része a kápolna. Bejárati homlokzata Esztergom egyik jelképe lett: az érett román stílus messzire sugárzó példája hazánkban. Kapuja bélletes, félköríves záródású, timpanonnal ellátott. A bélletet két-két oszlop alkotja. Mind a négy oszlopnak más a fejezete és más törzseik díszítése is: csavaros, pálcás, szálkás és rombuszos. A timpanonban jelenleg rongált freskó látható a 15. századból (Szent Anna harmadmagával). Eredetileg itt kődombormü lehetett. Kevéssel az ajtó felett kapott helyet a gyönyörű, küllős, bélletes rózsaablak. Belépve a kápolnába olyan harmonikus, művészi látványban van részünk, amelyhez hasonlót csak Franciaországban él át az ember. Ha így van, az nem lehet véletlen: in. Béla felesége, Capet Margit francia volt, és vele nemcsak udvari emberek, hanem építészek is érkeztek Esztergomba, akik magukkal hozták a francia romanika és kora gótika építészeti tudását. A térnagyobbitás mesterfogásainak, a könnyed boltozás megoldásainak iskolapéldái Normandiában, Párizsban és Burgundiában találhatók. A KÁPOLNA ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEI A kápolna meglepően kicsi: itt csak a király és családja vett részt az istentiszteleten. A várnép számára és nagyobb ünnepi alkalmakra a közeli székesegyház vagy Szent István vértanú temploma szolgált. A kápolnában két részt különíthetünk el: a hajót és a szentélyt. A hajó mérete 6x5 m, a félkörös szentélyé 6,75 x 6 m. A hajót a szentélytől hangsúlyos diadalív és két lépcsőnyi szint- különbség választja el. A hajót román bordás keresztboltozat, a szentélyt csúcsívben találkozó cikkelyes boltozat fedi, a bordák
