Cséfalvay Pál: Az esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1992)

Ötvösművek

Szelepcsényi prímás aranykelyhe. Magyar vagy német ötvös munkája 1600 tájáról

lánok, kutyák és békák, hátlapját ágyazott zománcfigurák, pávák és szarvasok díszítik. Feltehetően délnémet munka a 16. sz. első feléből. Mérete 7,5 x 5,3 cm.

A német reneszánsz hatása alatt készült Majthényi Uriel diptychonja, házi vagy úti oltárképe. Vörösréz alapra, arany és ezüst kombinációjával „festették” - valójában vésték. A jobb oldali szárny a Királyok imá- dását, a bal oldali a Keresztről való levételt ábrázolja. A jobb lemezen alul ajándékozási felirat. 1510-ben készült Magyarországon, feltehetően német metszetek alapján. Az egyes szárnyak mérete: 41,5 x 29,5 cm.

Az előbbinél szerényebb reneszánsz munka a friauli, 1520 körül készült csóktábla. Középütt ezüstdomborítás egyedi pietá-ábrázo- lással. Magassága 19,6 cm.

Átmenet a reneszánszból a barokkba E korszakot Magyarországon - a török hódoltság, Erdély különállósága és a reformáció puritán törekvései miatt - a művészetek hanyatlása jellemezte. De főpapjaink révén egy-két pompásabb darab ekkor is eljutott Magyarországra. Ezek közé sorolható Szelepcsényi prímás aranykelyhe. Szerkezetében sokat megőrzött a gótikából: hatkaré- jos talpát vésett evangélista-ábrázolások díszítik. Az egyik mezőben Szelepcsényi prímás (1666-1687) későbbi, festett zománccímere. Nyomott alma alakú gombját három rubin, továbbá gyémántok és zománcos angyalfejek ékítik. A gomb alatti és feletti részt ágyazott virágmintás zománcdísz borítja. A kosár áttört lemezén, drágakövek között Szent Adalbert, valamint a három isteni erény, a hit, a remény és a szeretet jelképes ábrázolása. Magyar vagy német munka, az 1600-as évek körül készült.

A prágai, rudolfinus műhely terméke a királyi csókkereszt. Színaranyból készült, és koronázáskor használták. A korpusz és a talpon ülő puttók szobrászzománccal (émail de ronde bőssé) fedettek. Hatalmas zafírok, kisebb smaragdok és gyöngyök ékítik. Talpán a prágai ötvösök jellegzetes, zománcból és apró drágakövekből képzett füzérdísze. Az angyal által tartott Szelepcsényi-címer későbbi rátét. 1612-22 között készült. Magassága 29,5 cm.

A kiegyensúlyozottabb s tán visszafogottabb magyar barokk képviselője Pázmány Péter (1616-1637) arany mellkeresztje. A felnyitható ereklyetartós kereszt előlapjának fekete, ágyazott zománclapját gyöngyökkel és drágakövekkel, rubinokkal, gyémántokkal és zafírokkal rakta ki a mester. Hátlapján fekete zománcba ágyazottan Krisztus szenvedéseszközeinek ábrázolása, középütt az Istenbárányának színes zománcábrázolása látható. Felnyitható belsejében rekeszek az ereklyék számára, Pázmány vésett címere és az adakozási felirat 1636-ból. Mérete 13,5 x 8,6 cm.

Ugyanilyen kiegyensúlyozottság jellemzi Te- legdi János mellkeresztjét. Öt egyenlő nagyságú, aranyba foglalt gyémántból áll, melyeket gúla alakúra csiszoltak és apró gyémántokkal díszített keretekkel vettek körül.