Cséfalvay Pál: Az esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1992)

Ötvösművek

Pázmány Péter arany mellkeresztje. Magyar ötvös munkája alj. század elejéről

pedig az élükkel csatlakozó kisebb gyémántok adják ki az egyenlő szárú keresztet. A kereszt négy sarkában rombusz alakra csiszolt kisebb gyémántok. Alján gyöngyszem függ. Felnyitható hátlapját színes zománcos levelek díszítik. Magyar munka 1640 tájáról.

Az érett barokk

A 17. század eleje hazánkban nemcsak az újjáéledő katolicizmus kora, de a nyomában támadt, a protestáns Erdélyből kiindult vallásháborúké is. A „Grand siede” szebbnél szebb ötvöstárgyait főpapjaink „importálják”: Augsburg szinte ontja magából a barokk ötvösség remekeit, s mivel a magyar egyházi méltóságok gyakran tartózkodnak a császárvárosban, szívesen vásárolnak is ott. Itthon csak majd a 18. században beszélhetünk némi egyházi mecenatúráról; Pozsonyban és Nagyszombatban alakulnak ötvösműhelyek.

Királyi csókkereszt. Prágai műhely, 1612 és 1622

között

A kereszt alján függő gyöngyszem. Hátlapján domború, fehér, fekete és kék zománcmezők váltakoznak. Magyar munka 1630 tájáról, mérete 5x5 cm.

Lósy Imre prímás (f 1642) mellkeresztje hasonló felfogásban készült, mint Telegdyé, de gazdagabban díszített. Arany alapon öt nagyobb - négyzetesen foglalt -, a szárvégeken