Wallon Emma: Az esztergomi Széchenyi tér (1963)

Társulat 1928-ban újból kiadott, két épület emelkedik ki: a Szent Lőrinc templom és a már többször említett Szennye-palota (2. kép).

A Széchenyi tér csatornázási munkálatai közben Rácséi Viktor ásatásai hozták- felszínre a Szent Lőrinc templom alapfalait 1892-ben. Ä templomot először ~egy 1202-i oKTevél- ben említik. Ez oklevél szerint Szent Lőrinc egyháza a „vicüs Strigonien- sis” árkának északkeleti. részén, a Lőrinc-kapuhoz vezető híd mellett állt.

Az 1294-ben a Márk aranyműves házáról szóló oklevél szerint az egész városrészt „ContrataSanctiLau- rentii’ ’-nek _(Szent Lőrinc kerület) nevezték el. Felszínre került a templomnak a nyolcszög háromszögével záruló keleti irányú szentélye, a támasztópillérek bázisai, a déli mellékhajó keleti fala, továbbá a hajót a szentélytőleíválásztó fal (németül Lettner-nek, franciául jubé-nek nevezik) (4. kép). A templomnak északi oldalán mellékhajója nem volt, ezért szokatlanul vastag zárófala a mai Takarékpénztár épületének homlokzatáig húzódott. Egy méterrelmélyebben egy román templom nagy kődarabokbólépített apszisára bukkantak. Ez lehe tett az eredeti, a-z 1202- es oklevélben említett templom. Az ásatás folyamán szépen metszett boltozatbordák részletei kerültek elő s több zárókő, melyek közül legszebb és legjobb állapotban maradt meg a várbeli kiásott palotában őrzött zárókő, mely az összefutó bordák csomópontjául szolgált, s a gótikus dombormű-szobrászatnak is igen szép emléke (5. kép). Szőlőindák "es plasztikusan, szinte már renaissance valósághűséggel faragott szőlőfürtök alkotják a keretet, ehhez simul a magas domborműfaragás, mely a húsvéti bárányt, Agnus Dei-t ábrázolja. A zászlócska nyelének egy része s szövetének nyomai még kivehetők. Ez a dombormű s több töredékes faragás az esztergomi középkori művészét Tnagaákzínvonaláról tanúskodik. A templomot valószínűleg^a tatárok kivonulása után .építették újjá.

5. Agnus Dei zárókő az egykori Szent Lőrinc templomból

II