Wallon Emma: Az esztergomi Széchenyi tér (1963)
A Szent Lőrinc templomról s a vele kapcsolatos plébánia életéről több okiratban történik említés, utoljára 1528-ban. Az említett, 1543. ovi Frankfurtban megjelent irat címképén még teljes szerkezeti épségében szemlélhető. A későbbi metszetek m ár romállapotban tüntetik fel. Esztergom város régi pecsétje egyik oldalán, „Sigillum Latinorum Civitatis Strigoniensis” (Esztergom Iatjuaus.am.ak pecsétje) köriratban, zöldellő hegy orom felett, védelemre kész tornyos várat mutat, zárt ablakokkal és kapukkal (1. 5. oldalon). A tornyot és a városfalat pártázatos dísz ékesíti. A várfalon belül díszes palota. Csúcsíves kapuzatában s a falon kétoldalt" rözettadíszek, síkban kiterítve ábrázolt oldalain oszlopos loggiák: A Szennye-palota ez, mely a középkori oklevelekben oly gyakran szerepel, s melyet a hagyományok oly sok színes szála fon körül. Sokan római eredetűnek tartják, a koraújkori, sajnos, vázlatos metszetekben is szinte városszimbólumnak tüntetik fel. Már nevéhez is mondák fűződnek. Némelyek Xenia hercegkisasszony, mások Szenye ispán palotájának tartják és ezt az utóbbi feltevést okleveles anyag is támogatja. Gerevich Tibor az esztergomi királyi palotát látta benne, ezt a feltevéstDizonyítja az is, hogy a pecsétmetsző sziklás hegyen ábrázolta. A közfelfogás azt tartja, hogy a mai bírósági épület helyén állt ez a palota, mely XIII. századi okiratok szerint egyik oldalával a Kis-Dunára, másik oldalával a vásártérre nézett. Magáról a pecsétről S^égyéh^ahrázolásokról azonban (2. képjvilágosan leolvasható, hogy a palota a mai Széchenyi tér "baloldalán állhatott, a mai Szőnyegház helyéig. Loggiája akkor is a Kis-Duna fele~nézhetett, ha nem is állt a parton, egyik oldalának ablakai pedig a földrajzilag pontosan meg nem határozható vásártérre nyíltak, mely valószínűleg a tér egész szélességében kiterjedt. Egyébként a Szőnyegház alatt is, valamint a bíróság, az egykori Saskaszárnya alatt is találtak középkori pincéket, melyek a terjedelmes épülethez tartoztak. Kertjei és gazdasági célokat szolgáló házai bizonyára egész térszélességet foglaltak el, hiszen a mai utcavonal nem követi teljesen a középkorit. Alkalmasint itt folytak le Barbarossa Frigyes császár fogadásának már említett ünnepségei is. A Margit legendából ismert Soror Katerina, Szent Margit apácatársa, leánya volt Szenye (Zéna) ispánnak, akiről a palotát elnevezték. Neve a XII. század végétől kezdve gyakran szerepel oklevelekben ; Muzslai Zéna több birtok ura. A XII—XIII. század fordulóján Zéna ispán családja elszegényedett. 1300-ban István comes alországbíró a Szennye- palotát az uralkodó beleegyezésével a káptalannal szemben Endre magis- ternek ítélte oda. A palota tulajdonátruházásához még akkor is királyi hozzájárulás kellett, mikor az udvar már elhagyta Esztergomot s az országot Budáról kormányozták. Az 1543-as török ostrom döntő csapást mért Esztergomra. A törökök bevették a várost. A július 26-án megkezdett ostrom augusztus 1012
