Balogh Albin: Vezető az esztergomi régészeti múzeumban (1941)

kéről való: érdekes jellemző adat a korszakhoz, különösen az ötvösiparra vonatkozóan.

A kerámia legtöbb készítménye még mindig nagyon kezdetleges. Az avar bögrék között azonban (Esztergom-Diósvölgy, Lábatlan, Bény stb.) már vannak egészen kecses alakúak is, anyaguk is finomabb, sőt sok hullámvonalas vagy fésűs, esetleg pontozásos díszítéssel is el van látva. Különösebben kiemelkedik két szobi edény : az egyik bordákkal díszített pohár, a másik kis korsó változatos, bár kezdetleges bekarcolt díszítéssel. Anyaguk zsíros tapintású sárga agyag ügyesen alakítva. Hasonló anyagból való, de egészen különeleges alakú az a köralapról négysarkúvá szélesedő pohár, mely a szentkirályi aranyfülbevalóval került elő : felső csipkés pereme is finoman van kidolgozva, úgyhogy a korszakhoz képest művészinek mondható.

8. A magyar középkor emlékei.

A magyar honfoglalás a régészeti leletek tanúsága szerint is új korszakot indít meg, mely magasabb kultúrájával tartalomban és értékben fölötte áll a népvándorlás korának.

A honszerző magyarság katonai jellegét hangsúlyozza a XVII. teremben lévő kissé hajlott, ezüstveretü, könnyű lovassági (esztergomi) kard, mellyel érdekes ellentétet mutat egy nehézkes karolingi sarkantyú. A magyar kengyel a nyeregben ülő lovasság szabadabb mozgását biztosította, a magyar zabla az állatkímélés bizonyítéka, a magyar nyíl az öldöklő fegyver

26