Balogh Albin: Vezető az esztergomi régészeti múzeumban (1941)

lántékgyűrűkkel részben a szlávok hagyatékából is mutat egy kis ízelítőt. Egy tekintélyes súlyú bronz kürtöt ellenben lelet-adatok híján nehéz volna bármelyik nép készítményei közé sorolni.

A kerámia igen silány termékekkel szerepel : silány az anyag, kezdetleges a forma, akár Kéméndről, akár Tokodról vagy Nyergesújfaluról valók, akár ismeretlen a lelőhelyük. Legsilányabbak kétségtelenül a jazíg készítmények. Két mázas korsó válik ki közülök : mindkettőnek fala római-kori finom, vékony, kemény anyagból készült, alakja is római, csak a szája szélesebb, a benyomott díszítés azonban már a germán csoportba utalja őket.

A XVI. szekrény alját és két alsó fokát a nagyszentmiklósí ú. n. Attila-kincs galvanoplasztikái másolatai foglalják el. Avarkori hún szíjvégek és kapcsok, avar kard töredéke, há- masszögletű avar nyílhegy, kengyel, megadja a kor jellemző vonásait. Egy lábatlani avar női sírból itt van a sír lakójának fülbevalója diny- nyemag alakú gyöngyei, orsógombja és (a legfelső polcon) a koponyája.

Az esztergomi szentkirályi földekről (Be- kő-homokbánya) egy szép arany fülbevaló s egy csinos négyszögű edényke igazolja, hogy itt előkelőbb emberek is laktak. Egy diósvölgyi női sír leletei a bolgár kapcsolatokhoz nyújtanak érdekes adatokat (táblán), egy dömösi sír díszei már a honfoglalás kora felé irányítanak (táblán). — Egy pár kosaras függő (ismeretlen lelőhelyről) bizonyosan nem Esztergom környé25