A Sátorkőpusztai-barlang
Tartalom - A legújabb kutatások
AZ ESZTERGOMI STRÁZSA-HEGYEK ÉS A SÁTORKŐPUSZTAI-BARLANG FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE SÁSDI LÁSZLÓ Magyar Állami Földtani Intézet, Bp. Stefánia út 14. sasdi@mafi.hu Összefoglalás A barlangot magába foglaló Strázsa-hegy triász Dachsteini Mészkövében már a kréta időszakban kialakulhattak kisebb üregek, melyek vörös cseppkőképződményekkel töltődtek ki. Ennek lepusztult anyaga a barlang legfelső szintjében egy nyitott törésvonal mentén fellelhető. Az eocén folyamán újabb karsztosodási fázis során újabb üregek keletkeztek, melyek a középső eocén transzgresszió során töltődtek ki a Tokodi F. kvarchomokkövével, vele párhuzamosan (tengeri eredetű ?) kalciterekkel. Feltehetően az eocén végi, illetx'e a miocén közepén lazajlott vulkáni működés során alakult ki a barlang alsó szintjén kilakult ún. boxworkok repedés- és az azokat kitöltő kalcittelér rendszer, majd egy későbbi fázis során azokat metsző pirit-kalcit-barit erek. A boxwork zónájában omlással kialakult Benedek Endre-termét konzekvencia üregként foghatjuk fel. Ezt a későbbiekben oligocén üledékek behalmozott anyaga töltötte fel, melyen cseppkő és dolomit anyagú cseppkőkéreg rétegei rakódtak le. Ezt követte a teremben ismert borsókő kiválás, majd az azokat bevonó gipszkérgek kialakulása. A feltehetően a terem szintjében elhelyezkedő langyos karsztvíz párolgása során a feláramló pára oldhatta ki a felső szint áramlási csatornáit és gömbfülke rendszerét a pleisztocén hidegebb időszakában, borsókő és gipszkiválással megszakítva, két fázisban, kondenzvíz korrózióval. A kioldott anyag egy része az alsóbb szintek cseppkő jellegű oszlopainak keletkezésében játszott szerepet. 1. Elhelyezkedés A 324 m hosszúságú, 45 m vertikális kiterjedésű Sátorkőpusztai-barlangot magába foglaló Strázsa-hegyek Esztergomtól DK-re találhatók, egy ÉNy-DK-i csapású hegyvonulatként. A barlangot magában foglaló Nagy-Strázsa-hegy magassága 307 m, míg az ÉNy-i Kis-Strázsahegyé 232 m. A kis magasságú hegyvonulat DK-i folytatásában a Pilis magasabb régióihoz csatlakozó 424 m-es Fehér-szirt és az 507 m-es Kétágú-hegy emelkedik. A Strázsa-hegyektől ÉK-re kis kiterjedésű medence terül el, majd a Szentendre-Visegrádi-hegység vulkáni kőzetekből felépült hegyei következnek, DNy-felé a Dorogi-medence határolja. Közvetlen DK-i szomszédságában a vulkáni kőzetanyagú Babszky-(Tábla-) hegy található. A Sátorkőpusztaibarlang a Nagy-Strázsa-hegy DK-i végében, egy mára felhagyott kőbányában nyílik. A 272 m tszf. magasságban nyíló bejárat mellett még számos gömbfülke látható a falban, melyek egykor a rendszerhez tartozhattak, csak a bányászat során különültek el. A kőfejtőtől Ny-ra kb. 100 m-re található a hatalmas, felszakadt bejárati szádával rendelkező Strázsa-barlang, melynek szomszédságában további, de kis méretű üregek nyílnak. 2. Kutatástörténet A barlang 1944-ben nyílt meg a Strázsa-hegy DK-i végében akkoriban német fennhatóság alatt működő Honvédkincstári mészkőbányában, azonban első bejárására csak 1946-ban került sor, ami 5 dorogi fiatal természetjáró Krampe Géza, Lepény Károly, Várhidy Dezső, Várhidi Károly és Virágh Imre nevéhez fűződik. Híradásuk nyomán Jakucs László is bejárta a barlang felső szintjét. Ezt követően 1946 augusztusában Venkovits István, Jakucs László és Nick Matild járták be a járatok nagy részét, majd azokat a Földtani Intézet megbízásából (SZALAY 1947) Venkovits-az Intézet kísérletügyi segédtisztje-az akkor még egyetemista Jakuccsal felmérte a barlang járatait, s ásványtani vizsgálatokat is végzett. Felmérésük alapján Jakucs L. még abban 67
