A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A barlang tudományos dokumentumai

Ezután hivatkozik a Sátorkőpusztai- barlangban tapasztalt morfológiai jelenségekre, a gömbfülkékre, melyek más hévforrásos barlangokban is megjelennek. Összefüggést lát a gömbfülkék kialakulása és a falak porlódásos felületei között, melynek okát a vízből kiváló argonitoknak tulajdonít, amelyek a víz lehűlése után térfogatukban bővülve kalcittá alakulnak, s megduzzadva elporlasztják a kőzet felszínét. A több fázisú, 3-4 alkalommal történt hévforrásmüködés során a porlott felszín tovább oldódik, egyre nagyobb gömbfülkéket alakítva ki. A forrásbarlangok kialakulásának jelenségét összefüggésbe hozza az élő karszt jelenlétével, s megállapítja, „ a hévforrásbarlangok bármennyire is nem tekinthetők karsztjelenségeknek, kifejlődésük mégis a karszt jelenlétéhez van kötve s nemcsak jellegzetes gömbfülkés formái, de a hévforrást vezető hasadékoknak barlanggá való kitágulása is az élő karszt függvénye. " A Sátorkőpusztai-barlang felfedezéséről és szépségeiről írt munkák legismertebb példája Jakucs László: "Felfedező utakon a föld alatt" (1959) című könyve tekinthető. Olvasmányosan, a nagyközönség számára írt formában adja elő a barlanggal való megismerkedését, tapasztalatait, majd az alaposabb megfigyelések során nyert benyomásait, majd levonja következtetéseit: az ország, sőt a világ legszebb barlangját fedezték fel. A barlangkutatás izgalmait, szépségeit bemutató munka megnyerni kívánja olvasóit a barlangok világának, az örök éjszaka titkainak, annak a nagyszerű érzésnek, amit egy új, sosem látott világ megismerésének élménye adhat a kutatónak. Ezt a munkáját ismerik talán a legtöbben, s ebből ismerhette meg a nagyközönség, az olvasók a Sátorkőpusztai- barlangot. 40