A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A barlang tudományos dokumentumai

Az Élet és Tudomány 1947.IV. 1-i (II. évfolyam 7. számában) Jakucs László népszerűsítőtudományos írása jelent meg „Barlangcsoda Esztergom határában" címmel. A cikk kéziratos példányát mutatjuk be, amely azért rendkívül becses számunkra, mert a szerző saját kezű javításait tartalmazza. A cikkben részletesen ismertette a barlangok kialakulásának elméleteit.Alaposan elemezte a karsztjelenségeket, majd arról írt, hogy más módon, azaz hévizes hatásokra is alakultak ki barlangok. (3.5. ábra) Nagyjából ugyan ezzel a szöveggel készült el egy rádióelőadás szövege „Legszebb barlangunkról" címmel „A Sátorkőpusztai - barlang" alcímmel Jakucs László tollából (Budapest, 1948. március 3. Egyetemi Földtani Intézet.), a barlang felfedezéséről és páratlan látnivalóiról. Az előadás szövegének kéziratát dr. Jakucs Lászlóné bocsátotta rendelkezésünkre. „A barlangok keletkezése" címmel feltehetően a Hidrológiai Közlönyben jelent meg 1947ben írása, amelyben elsőként a barlang fogalmát határozza meg, majd keletkezésük szerint osztályozza azokat: a szivárgó vizek és a hévforrás által kioldott típusokra. A régebben is ismert karsztosodási folyamatok elemzése után bemutatja a Budai-hegységben lévő Solymári Ördöglyuk, s főként a Pilisben található Sátorkőpusztai -barlangot. „ azt, hogy a barlangot valóban a hévforrás-tevékenység hozta létre, gyakorlott szemmel el tudjuk dönteni...mások a formái, alakzatai, más a szerkezetük, sőt alaprajzaiknak is vannak olyan jellemző vonásaik, melyek alapján a megkülönböztetés...könnyűvé válik. A hévforrásbarlangot mindig alulról felfelé áramló forró víz, vagy forró víz és gőz, estleg... gázfetörések hozzák létre. Kioldási formáik éppen ezért mások, mint ...a cseppkőbarlangokéi, mindig a gömbalak jellemző reájuk. Altalános ismertető jellegük a függőleges kiterjedés... igen jellemző ezen kívül, hogy a járatok minden rendszer nélkül, egymás alatt, felett, össze-vissza, ke resztbe-kasul húzódnak... e barlangban patak nem folyik, hiszen az egész barlangrendszer olyan, mint a szivacs, vagy a sajt, ahol az egyes fülkék, gömbtermek nagyon hasonlóak egymáshoz... ez a barlang nem a mai karsztbázis szintjén képződött. Ez a hévforrások működésének régi korát bizonyítja... e barlangot a legmerészebb eddigi elképzeléseknél/pliocén/ is idősebbnek kell tartanunk. És végül még van egy jelenség, amely nagyon szépen bizonyítja a hévforrások működését. Ez a barlang falaira lerakódott aragonit, gipsz, kalcit és barit. Ezek az ásványok meleg vízből szoktak kiválni s ...barlangunkban olyan tömegesen vannak, hogy mindent beborítanak és vastag, rózsás, vagy kristályos kérgükkel ragyogó-csillogóvá teszik a barlang termeit... sok-sok gyémántként ragyogó aragonit -sündisznó, a milliárd szivárványoson sziporkázó gipsz -kristályfelület és a méltóságteljesen, hatalmas hóemberként egymás mellett álló gipszpillérek... a földtörténeti múltnak fenséges... még némaságában is bájosan beszélő emlékei, tanúi. " A Hidrológiai Közlöny XXVIII. Évf. 1948.1-4. sz. közölte „A hévforrásos barlangkeletkezés" címmel Jakucs László cikkét. A barlangokat keletkezésük szerint két csoportba osztja, karsztos és hévforrásbarlangokra, melyek között több átmeneti típust is megemlít, ahol a keletkezést okozó hatások összekeveredve fordulnak elő. Munkájának témája a tiszta hévforrásbarlangok típusainak ismertetése, melyhez a Sátorkőpusztai - barlang felfedezése adott lehetőséget. Elsőnek a vertikális járatrendszert emeli ki, mint jellegzetességet, amelynek sokszor vakon végződő kürtői azt bizonyítják, hogy kialakulását „nem a felszínről beszivárgott, vagy befolyt és esetleg patakká duzzadt csapadékvíz működésére, hanem a mélyről feltörő hévforrásvizek hatására lehet visszavezetni. Legfontosabb feladatunk a barlangi alakzatoknak ezzel a keletkezési móddal való összefüggését kivizsgálni". A barlangban kialakult járatrendszer jellegzetes formáit, felfelé szélesedő kürtőinek, gömbüstjeinek formáit taglalva jut arra a következtetésre, hogy a jellegzetességeket a „hévvíznek felszínre törése közben történt fizikai változásai magyarázzák meg. " 39