Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom
RÉGÉSZETI MÚZEUM
224. kép. Bronzkori mészbetétes edények. Tokodi lelet mely agyagból készüli", de alakja és díszítése teljesen az angyalföldi aranytálak mása. A hallstatti vaskorra jellemző vastárgyak, különösen a lószerszámhoz tartozó karikák, azután jellegzetes vas lándzsák stb. mellett külön is föl kell említenünk a bronzból készült fogadalmi tárgyakat és érdekes formájú ékszereket, különösen pedig e korban unicum jellegű két önálló szobrot. A magyarországi La Téne-kornak Esztergom volt egyik középpontja. Neve, mely a római uralom korában is megmaradt: Solva, már a kelta korszakban egy előkelő ember, princeps székhelyét jelöli. Sőt a Régészeti Múzeum egyik sírkövéből következtetve, egyenesen fejedelmi székhelynek mondhatjuk (princeps Azaliorum). Nem csoda tehát, hogy a La Téne-vaskorból is elég érdekes és értékes anyag került a múzeumba. Kerámikában különösen egy szobi edényke hívja föl a figyelmet nemes formájával és még inkább pontozott vonalakból álló díszével, valamint finom mívű fülével, mely az edénykébe mászó szörnyeteget ábrázol. Silányabb utánzata a Szobbal szemközt fekvő Basaharc-ról került elő. Érdekes alkotás egy kis bronzszobrocska és még inkább egy bronz csüngő dísz. A római kor emlékeiből művészi szempontból Silvanus pompás bronzszobra emelkedik ki, 225- kép. Madáralakú bronzkori edény Sdrisápról. (14*) i 226. kép. Hallstatti edény Süttöről. melyhez hasonló csak a nápolyi múzeum gazdag gyűjteményében található. Helyi jelentősége több sírkőnek van. Ilyen Solvának, Jucundus azal törzsfő leányának sírköve, továbbá C. Saco lovaskatona domborműves sírköve, aki Britanniából szakadt Pannóniába, hogy É>unaszentmiklós határában fiatalon kerüljön sírba. A süttői mérföldmutatók, a különböző oltárkövek a császárok és az istenek kultuszának változandóságáról, illetve összekeveredéséről tanúskodnak. Keleti, palmyrai írást mutat pl. az az agyagpecsételő, mely egy kis edényke kíséretében Tokodon került elő. Az őskereszténységnek is van értékes emléke: a sárisápi sírkápolna freskó töredékei. Természetesen a kerámika készítményei itt is nagy számmal vannak és üvegtárgyakban, ékszerekben stb. szintén nincs hiány. A népvándorlás korából ugyancsak a kerámia készítményei tűnnek ki: germánok, hunok, avarok itttartózkodásáról tanúskodva. A kezdetleges készítmények közül kiemelkedik egy Eszterromszentkirályról való finom edényke, mely jellegzetes arany fülbevaló kíséretében került elő. Történelmi szempontból nem csekély a jelentősége